Új életre kelhetnek az elektronikai eszközök

Az e-hulladék egyre nagyobb problémát jelent: 2019-ben világszerte fejenként több mint 16 kilogramm keletkezett belőle, és ez a szám az évtized végére negyven százalékkal nőhet.

A számítógépek, telefonok, monitorok vagy fénymásolók tele vannak veszélyes anyagokkal, például berilliummal, kadmiummal, higannyal, arzénnel és ólommal. Ezeknek az anyagoknak túlnyomó része biztonságosan ártalmatlanítható lehetne, sőt, értéket is képviselhet, kétszáz laptop például mintegy 155 gramm aranyat tartalmaz. A Global E-Waste Statistics Partnership szerint azonban jelenleg az e-hulladéknak csupán 17 százalékát hasznosítják újra.

Az elektronikus hulladékok jelentős biztonsági sebezhetőséget is hordozhatnak, ugyanis nem minden esetben távolítják el róluk elég alaposan az érzékeny információkat. Léteznek biztonságos adattörlési programok, amelyekkel minden védett és érzékeny adat törölhető, az eszköz pedig felújítás után visszatérhet a gazdaságba. A sikeres újraértékesítés bevételhez juttathatja a céget, és a körforgásos gazdaság részéve is teszi, amely csökkenti az új termékek gyártása iránti igényt és a hulladékmennyiséget egyaránt.

A digitalizáció csökkenti a fizikai hulladékot, de az adatközpontok működésének is van környezeti hatása: a világ villamosenergia-termelésének közel egy százalékát használják, és emellett egy régebbi, közepes méretű adatközpont naponta akár 1,3 millió liter vizet is elhasználhat. Számos adatközpont ezért törekszik rá, hogy zöld energiára álljon át.  Ezeknek az adatközpontoknak az ügyfelei jogosultak az úgynevezett Green Power Pass pontokra, amelyeket beépíthetnek a szervezetük fenntarthatósági jelentésébe, hozzájárulva szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljaikhoz is.

A jövőben valószínűleg csak nőni fog az otthonról dolgozó munkatársak száma, ezért most lehet itt az ideje annak, hogy megvizsgáljuk az irodaméret csökkentésének lehetőségeit: a közös munkaterületek kialakítását, a papíralapú nyilvántartások digitalizálását vagy külső tárolóhelyekre való áthelyezését. Egy szabványos négyfiókos iratszekrény 17 négyzetméternyi alapterületet foglal el. Az Iron Mountain becslései szerint egy tipikus irodában a hely nyolc-tíz százalékát foglalják el az iratok. Digitalizációjuk helyet szabadít fel, így akár a bérleti díjjakon, a fűtésen és a hűtésen is spórolni lehet. A távmunkával csökken az ingázással töltött idő és a károsanyag-kibocsátás, és kevesebb lesz a dugó. Ráadásul a távmunkások nagyobb munkahelyi elégedettségről és termelékenységről számolnak be.

A bemutatott kezdeményezések egy átfogó informatikai irányítási stratégia részét képezhetik. Azok a szervezetek, amelyeknek teljes képpel rendelkeznek adataikról, azok helyéről, felhasználásáról és eredetéről, tájékozottabbak, hatékonyabbak és fenntarthatóbbak. Egy felmérés szerint az irodai dolgozók 36 százaléka mondta azt, hogy legtöbbször vagy mindig nehéz megtalálni egy dokumentum legfrissebb változatát. A megfelelő irányítási stratégia szinte teljesen kiküszöbölheti az ilyen keresgélésekből adódó időveszteséget. A jó információirányítási gyakorlatok szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, hiszen szabályokat adnak a felesleges, elavult és triviális adatok megsemmisítésére, valamint a szükségtelen papíralapú dokumentumok megsemmisítésére.