Új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELKH kutatói

alvásAz alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.

Eredményeik alapján a kutatók rámutattak az agy rendkívül későn érő prekuneális hálózatára, valamint kiemelték a nagy felbontású EEG-felvételek szerepét az agyi érés pontos topográfiai követésében. A kutatást Kovács Ilona, a Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője irányította. A közlemény szerint az emberi agy érésével kapcsolatos mai megközelítések az agy ingerfeldolgozó, illetve cselekvéseket irányító területeihez kötődnek. Az eddig is ismert volt, hogy az agykéreg viselkedéskontrollért felelős elülső, frontális területei csak a serdülőkor végén kezdenek beérni, jóval az érzékelési folyamatokkal foglalkozó hátsó, poszterior területek érését követően.

A kutatócsoport ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a gondolkodás, a képzelet és a világról alkotott belső modellek közvetítéséért felelős, az ingerektől és a viselkedésirányítástól viszonylag függetlenül működő agykérgi hálózat követi-e ezt a poszterior-frontális érési irányt, vagy esetleg más mintázatot mutat. A beszámoló szerint a kérdés megválaszolásához a kutatók egy fontos módszertani újítást vezettek be: az agyi aktivitást alvás közben követték, amikor a működés ingerfüggetlen, cselekvésirányítástól mentes aspektusai a leginkább megvalósulnak. A méréshez EEG-t, azaz elektroenkefalogramot használtak, amely az agy elektromos tevékenységét rögzítő orvosi mérőműszer.

A kutatók a 12, 16, illetve 20 éves korcsoportokba sorolt résztvevők teljes éjszakás, nagy felbontású alvás-EEG-regisztrátumai (adatrögzítései) alapján az alvási orsók – az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok – négy paraméterének (sűrűség, időtartam, amplitúdó és frekvencia) topografikus változásait elemezték.

“Ismert, hogy a tanulásban fontos szerepet játszó alvási orsók közül az úgynevezett lassú-orsók frontális, a gyors-orsók inkább poszterior eredetűek. Ezzel szemben, a vizsgálatok során mért paraméterek alapján a kutatók azt találták, hogy a fejlődésben lévő 12 éveseknél mindkét orsó esetén inkább a középső, centrális agyterületeken mutatkozott a legnagyobb aktivitás, és a felnőttekre jellemző két helyről eredő, bimodális orsótopográfia csak 20 éves korra kezd kialakulni. Különösen jellegzetes a hátsó elhelyezkedésű prekuneális területek irányába történő topográfiai gyors-orsó vándorlás, amely az eddig ismert érési mintázatokban nem szerepelt” – összegezték az eredményeket.

A beszámoló szerint a finom felbontású elemzés segítségével egyrészt számos korábbi eredményt megerősítettek a kutatók, másrészt olyan fontos eltérésekre mutattak rá, mint az érési folyamatban jellemző, fent említett poszterior irányú topográfiai vándorlás.

“Az eredmények világosan jelzik, hogy a lassú és a gyors alvási orsók fejlődésének hátterében eltérő idegi mechanizmusok állnak, továbbá hogy érésük eltér e folyamat eddig ismert érési jellegzetességeitől. Ez egyben az első lépések egyike az emberi agy belső, ingerfüggetlen és a cselekvésirányítással nem kapcsolatos hálózatának fejlődéstani megismerése felé” – mutattak rá a közleményben.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Q2: egyelőre nem látszik a különadó a Magyar Telekom bevételein

sze aug 10 , 2022
A Magyar Telekom Nyrt. konszolidált árbevétele éves összehasonlításban az elemzői várakozásokat meghaladóan, 10,9 százalékkal 184,2 milliárd forintra nőtt az idén a második negyedévben – közölte a társaság. A cég adózott nyeresége 19,2 százalékkal – az elemzők által vártnál kisebb mértékben – 11,7 milliárd forintra csökkent a második negyedévben, mivel a […]
Magyar Telekom