Nyakas: Az állam tudja mi a megfelelő tartalom

A családokban a személyesen együtt töltött idő mellett a „digitálisan együtt töltött idő” is nagyon fontos – véli Nyakas Levente, aki szerint az állam tudja mi a megfelelő tartalom.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének vezetője szerint a médiatartalmakkal és a világgal kapcsolatos közös értelmezések nagyon fontosak egy szülő-gyermek kapcsolatban és lényeges, hogy a szülők ismerjék és értsék, milyen tartalmakat fogyaszt a gyermekük. Nyakas egy konferencián arról beszélt, hogyan épül fel és hogyan viszonyul a szabályozás a gyermekvédelemhez, majd a szabályozás digitális kihívásaira tért ki. A gyermekvédelmi szabályozás három elemből áll, az állam szintje mellett ott van a családi és az iparági szint is. Hozzátette, a család szerepe kiemelten fontos, hiszen a szülők felügyelik a gyermek médiafogyasztását, emellett a család biztosítja a gyerek fejlődését és alakítja ki a normákat.

Előfordul, hogy másként gondolkodnak a gyermekvédelemről

Az államnak kettős szerepe van a szabályozásban: egyrészt korlátozza a hozzáférést, azaz meghatározza, milyen műsorsávban tehet közzé egy televízió bizonyos tartalmakat, másrészt megpróbálja biztosítani a hozzáférést a megfelelő tartalmakhoz. Mindezt úgy, hogy filmtámogatási programokkal megfelelő médiatartalmakat hoz létre a gyermekeknek, valamint különböző médiatudatossági programokkal megpróbálja őket és szüleiket is megszólítani. A Médiatudományi Intézet vezetője megjegyezte, a szabályozás harmadik szintjén a tartalomszolgáltatók vannak, nekik klasszifikációs szabályokat és más technikai hozzáférési rendszereket kell betartaniuk. A nemzetközi piacról érkező tartalmak mögött álló szolgáltatók sok esetben másként gondolkodnak a gyermekvédelemről, így egy amerikai filmnél vagy egy streamingszolgáltatónál látható besorolás valószínűleg nem felel meg a magyar kulturális normáknak.

A konferencián Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa előadásában a médiahatóság és az Adatvezérelt Marketing Szövetség közös kutatási eredményeit ismertette. A kutatás azt vizsgálta, mennyire tudatosak a hazai felnőtt internetezők az adataik kezelésében és védelmében. Soós szerint: az adatbiztonságnál és az adatvédelemnél nagy a bizonytalanság és az aggodalom. A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben az adatkezelési feltételek kényszerű elfogadásából és az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad. A vizsgálat eredményei arra utalnak, a magyar internetezőknek vegyes az internetes adatvédelemmel kapcsolatos gyakorlata. A többség elsősorban az általuk használt adatvédelmi szoftverekben bízik, mintegy ötven százalékuk él az adatvédelmi beállítások lehetőségével és használja a kétfaktoros hitelesítést – ismertette Soós.