Tökéletes fegyver a sütési bakik ellen: mire jó a maghőmérő?

Szinte nincs olyan kezdő vagy haladó szakács, aki ne szembesült már volna kiszáradt, rágós hússal, kicsapódó tojássárgájával, belül nyersen maradt csirkecombbal, és egyéb hasonló bakikkal. Mindezeket azonban ki lehet küszöbölni egy roppant egyszerű eszközzel, a maghőmérővel.

Mi is pontosan a maghőmérő?

Röviden egy olyan okos kis konyhai szerkezet, ami nagyon sok helyzetben jól jöhet. A hosszú, vékony fémpálcika végén egy érzékelő van, ami képes megmérni a különféle ételek belső hőmérsékletét, az értékeket pedig a másik végén lévő skáláról leolvashatjuk. Létezik analóg, illetve digitális változatban is, értelemszerűen az utóbbi modernebb és egyszerűbb.

A maghőmérő használata nem igényel hosszas magyarázatot. Csak szúrjuk bele az ételbe és tartsuk benne addig, amíg a hőmérséklet egy percen belül kevesebb, mint 10 °C-ot változik. Máris megtudtuk, hogy hány fokos a hús belseje, a madártej krémje vagy az olvasztott csokoládé. 

Noha sokan feleslegesnek tartják, egy ilyen okos kis készüléknek valójában minden konyhában ott a helye, hiszen számtalan sütési és főzési hibát ki lehet küszöbölni vele. Ráadásul egyáltalán nem drága és beszerezni sem nehéz, a Gasztronagyker hőmérői között is találhatunk maghőmérőt. 

Az ízletes húsok titka

Aki sütött valaha húst, az biztosan járt már úgy, hogy nagyon száraz és rágós lett, esetleg a közepe nyers maradt. Az előbbi esetben, bár a végeredmény ehető, mégis rontja az étel élvezeti értékét, az utóbbi pedig azért nem szerencsés, mert alacsony hőmérsékleten a hús nem lesz megfelelően hőkezelve. 

Egy maghőmérővel azonban könnyedén ellenőrizhetjük a hússzeletek belső hőmérsékletét, így könnyedén készíthetünk puha, szaftos, mégis kellően átsült húsokat. A steak sütéséhez például szinte elengedhetetlen, hiszen a pontos hőmérséklet ismerete nélkül nagyon nehéz eltalálni az ideális fokozatot. 

A csontos húsoknál szintén jó hasznát vehetjük, hiszen gyakran előfordul, hogy a hús külsőre már jól átsültnek tűnik, ám felszeletelve észrevesszük, hogy a csont mellett még nyers és véres maradt. Ha használtunk volna maghőmérőt, akkor ez könnyen elkerülhető lett volna. 

Persze ehhez tudni kell, hogy melyik húsféle hány fokon éri el az ideális hőmérsékletet, amikor már átsült, de még nem szárad ki. Halaknál ez általában 60o °C, baromfiknál 74o °C, sertésnél pedig 70o °C. A maghőmérőt mindig a hús legvastagabb részébe kell beleszúrni, távol a csontoktól, porcoktól vagy zsírtól. 

Mire jó még?

A maghőmérőt természetesen nemcsak a húsokhoz használhatjuk, hanem bátran hívjuk segítségül azoknál a krémeknél is, ahol a tojást tűzhelyen kell melegíteni (például madártejnél), ugyanis a tojássárgája kb. 85o °C-nál kicsapódik. 

Ezen felül nagyon hasznos még csokoládé temperálásánál, ahol szintén lényeges, hogy tisztában legyünk a csoki pontos hőmérsékletével. 

A házi joghurt készítésénél ugyancsak érdemes használni, hiszen ha túl forró, akkor elpusztul a laktózt lebontó baktérium, ha viszont nem elég meleg, akkor joghurt helyett aludttej képződik.