Elszomorító lista a legnagyobb szoftverfejlesztőkről

A CISA szövetséges nemzetek kiberbiztonsági ügynökségeivel közösen tájékoztatást adott a 2022 során leggyakrabban kihasznált sérülékenységekről.

Tavaly a kiberbűnözők leginkább korábban felfedezett sebezhetőségeket használtak ki az Interneten keresztül elérhető rendszereken. A kibertámadók számára egy sérülékenység a nyilvánosságra kerülés után akár két évig is értékes marad, a sérülékeny rendszerek kijavítása, (patchelése) ugyanis sok esetben lassú folyamat. A támadók rangsorolnak, elsődlegesen a súlyosabb, szélesebb körben elterjedt sérülékenységekhez készítenek exploitot, amit azután hosszú ideig képesek felhasználni.

A Top 12 sérülékenység népszerű termékeket érint, köztük a Microsoft Exchange levelezőszerverrel, identitásmenedzsment szoftverekkel, a VMware Workspace ONE Access and Identity Manager és a Zoho ADSelfService Plus terméke, valamint a világszerte alkalmazott kollaborációs platformmal Atlassian Confluence Server and Data Center. A Top 12-es lista mellett a közlemény egy másik táblázatban további „rutinszerűen” kihasznált sebezhetőségeket is felsorol, amelyek zömében 2021-ben és 2022-ben felfedezett sérülékenységek, azonban négy és hat éves hibák is megtalálhatóak köztük.

Végfelhasználók (elsősorban szervezetek) számára a közlemény több megelőző intézkedésre is javaslatot tesz, a sérülékenység-, konfiguráció-, valamint identitásmenedzsment, illetve az ellátási lánc területén. A patchelés témakörében fontos kiemelni, hogy az it-üzemeltetésnek mindig rangsorolnia kell a patchelés során ─ először az ismert módon kihasznált sebezhetőségeket, majd a távoli kódfuttatásra (RCE) lehetőséget adó hibákat kell javítani.

Emellett a menedzselt külső szolgáltatások (például webmail, külső tárhely vagy a különböző kollaborációs és chat platformok) kezelésére is érdemes felhívni a figyelmet. Ezeknél ugyan sok esetben könnyebben megoldható a rendszerek gyors frissítése, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a szolgáltatások egyúttal ki is terjesztik a szervezetek támadási felületét, így a kockázatok kezelésében aktív együttműködésre van szükség az érintett szolgáltatókkal.