Nagyon jó lesz most már a betegeknek

A mesterséges intelligencia lehetőség, amely alapjaiban változtathatja meg az egészségügy működését, de addig még sok innovációs projektre és úttörő vállalati kezdeményezésre lesz szükség.

A mesterséges intelligencia (MI) bevezetése az egészségügyben jelentős erőforrásokat válthat ki, amelyek hatékonyabb betegellátást és javuló szolgáltatásokat eredményezhetnek. Ezekből pedig a betegek is profitálni fognak állítják a szakértők, ráadásul több olyan terület is van, ahol már sikeresen alkalmazható. A lehetséges megvalósításról a 2023. november 29-én megrendezésre kerülő Digital Health Summiton számos már működő gyakorlatot is bemutatnak majd a szakmai közönségnek.

Az MI segítségével az egészségügyi szakemberek és munkatársaik jelentősen csökkenthetik az olyan adminisztratív terhek és rutinfeladatok mennyiségét, mint például a betegadatok rögzítése vagy időpontok egyeztetése. Ennek eredményeként több idő juthat az orvoslásra és a betegellátásra. Az egyes rendszerek – például a páciensekkel való kommunikációban használható chatbotok és virtuális asszisztensek révén -támogatják az egészségügyi személyzetet a munkafolyamatok hatékonyabb irányításában és optimalizálásában, így közvetve szintén csökkentik az orvosok terhelését.

Az MI-n alapuló megoldások lehetővé teszik az egészségügyi rendszerek költséghatékonyabb működtetését, többek között a betegségek korai felismerésével és kezelésével kapcsolatosan. Ez hosszú távon kevesebb kórházi ápolást és költségkímélőbb eljárásokat eredményezhet. Az MI képes nagy mennyiségű egészségügyi adat gyors és pontos elemzésére. Ez segíthet az epidemiológiai kutatásokban, a betegségterjedés előrejelzésében és számtalan egészségügyi trend megértésében.

Javulhat a betegellátás minősége

Az ilyen rendszerek segíthetik az orvosokat és egészségügyi szakembereket a jobb döntéshozatalban a diagnózisok, a terápiás ajánlások és a kezelési tervek kialakítása során. Ez pedig javíthatja a betegellátás minőségét. Az MI prediktív elemzésekkel hozzájárulhat a betegségek korai felismeréséhez és a kockázati tényezők azonosításához. Ennek eredményeként a betegségmegelőzés és -kezelés még hatékonyabb lehet.

A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a távoli betegellátást és olyan távolról gyógyító (telemedicinális) megoldások használatát, ami növelheti az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségét. Segíthet az új gyógyszerek és terápiák kifejlesztésében, valamint az egészségügyi kutatások területén is hasznos lehet az új felfedezések és eredmények előmozdításában.

A mesterséges intelligencia tehát számos nagyszerű dolgot ígért, és bár megvan benne a lehetőség, hogy megváltoztassa a világot, de ehhez újfajta megközelítésre van szükség a szereplők részéről is. Az ötlettől a cselekvésen át a valódi értékteremtésig ugyanis még hosszú út vezet, annak ráadásul mérhetőnek és fenntarthatónak kell lennie állítja Ian Hook, a Novartis képviseletében. A világ egyik vezető egészségügyi vállalatánál úgy vélik, az eddigiektől eltérően kell gondolkodni és strukturálni az érdemi fejlődés eléréshez, és új kritériumok alapján lehet csak működő innovációs folyamatot kiépíteni. Ezek nélkül az MI csupán egy hangzatos hívószó marad tartalom nélkül.

Komoly reményekkel kecsegtet az információk elemzése és integrálásuk a klinikai protokollokba

A megvalósításra egyébként több területen is akad már példa, ilyen akár itthon is. A Hungaropharma több mint tízmilliárd forintos beruházásának eredményeképpen idén adták át azt a budapesti központot, amelyben az automata logisztikai technológia, valamint az azt vezérlő integrált informatikai rendszernek köszönhetően a raktárkapacitástól kezdve a hőmérsékleti értékekig és a szállítójárművek által megtett kilométerekig minden mérhető és elemezhető – hangsúlyozza Nagy Andor, a Hungaropharma operációs igazgatója.

A konferencián szó esik majd az adatok feldolgozásának fontosságáról, és arról ehhez mennyi mindent adhat hozzá a digitalizáció és az MI. Az adatok mennyisége ugyanis exponenciálisan nő a modern egészségügyben, így Magyarországon is. A laboratóriumi adatok az objektív egészségügyi adatok egészen megdöbbentő mennyiségét, 94 százalékát generálja, és ma már a betegek kórélettani állapotára vonatkozó információk elsődleges forrása. Az információk elemzése és integrálásuk a klinikai protokollokba számszerűsíthetően jobb betegeredményekhez, egyszerűbb betegutakhoz, még hatékonyabb és eredményesebb klinikai döntéshozatalhoz vezet – hangsúlyozza Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatócsoport-vezetője. A Pécsi Tudományegyetem a Roche Magyarországgal karöltve, stratégiai partnerként dolgozik azon 2023 ősze óta, hogy diagnosztikai döntéshozatalt adat alapúan fejlesszék, csakúgy, mint a kutatásfejlesztési területet.