Pegasus-gate: Mit keresnek még mindig a parlamentben az ellenzéki pártok?

Határozatképes volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Pegasus nevű izraeli kémszoftver ügyében összehívott hétfő délelőtti ülése, ám annak anyagát 2050-ig titkosították – mondta el Stummer János, a bizottság elnöke. Mint elmondta, az ülésre eljött a bizottság négy kormánypárti tagja, továbbá Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is. A bizottság ellenzéki tagjai ténymegállapító albizottság felállítását kezdeményezték, de ezt a bizottság kormánypárti többsége nem támogatta. Ugyanakkor Pintér „nyitott volt arra”, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál és tájékozódjon a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról. A jelenlévő állami vezetők nem cáfolták, hogy politikusokat, újságírókat figyeltek meg – mondta Stummer.

Molnár Zsolt, a bizottság tagja szerint: az ülés egyetlen pozitívuma, hogy határozatképes volt. Érdemi, egyértelmű válaszokat azonban nem kaptak, csak erősödött a gyanú, hogy Pegazus-ügyben „titkolóznak és ködösítenek”, ténymegállapító bizottság nélkül pedig csak hitvita folyhat. Ungár Péter, a bizottság tagja azt emelte ki, hogy bár a nemzetbiztonsági tevékenység, például kémszoftver használata fontos nemzeti érdek, azt azonban jó lenne tudni, hogy ez hány esetben történt valóban nemzeti érdekből és hány esetben csak azért, mert az „Orbán Viktor érdeke” volt. A zárt bizottsági ülés titkosított tartalmával kapcsolatos kérdésekre, illetve arra a felvetésre, hogy így egyáltalán el tudja-e még látni ellenőrző funkcióit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, Molnár azt válaszolta: egyetlen bizottság sem tudja ellenőrizni a kétharmados hatalmat, ezeknek az üléseknek már csak az adhat értelmet, hogy közeleg a 2022-es választás. (Már csak az a kérdés, hogy mit keresnek még mindig az ellenzéki pártok a parlamentben? A -szerk- megj.)