Mindent tudni akartak a mesterséges intelligencia hatásairól

Hat egyetem kutatóinak bevonásával ismeretterjesztő tanulmánykötetet adott ki a mesterséges intelligencia (MI) terjedő alkalmazási területeiről a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ). A kötet segít abban, hogy az MI-ről feltegyük a megfelelő kérdéseket.

„Rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nem csak személyenként, hanem csoportként is” – hangsúlyozta Kovács Zoltán alezredes, A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata című kötet szerkesztője. A gondolatébresztő kötet 18 olyan témakört ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.

“Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről. A kötet éppen ezt ezeknek a részleteknek az aprólékos vizsgálatát kívánja meghaladni az MI holisztikus szemléletével, a MI hatásainak rendszerszerű áttekintésével.

A mesterséges intelligencia hatásait csak holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni

A kiadvány célja, hogy segítsen felismerni a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak, milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor még így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. „Amikor megláttam az MI gyors és nagymértékű terjedését, nem tudtam csak úgy ülve maradni. Láthatóvá akartam azt tenni mások számára is, különösen a – működési természetéből adódóan – lassabban reagáló államigazgatásban, jogi területen dolgozók számára.” Kovács szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.

A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja összet. „A kötet összeállításakor csak a minőség számított. Mind a 23 szerzővel öröm volt a munka, pozitív tapasztalataim vannak. A corvinusos kutatókkal együtt dolgozni különösen jó volt, mindegyikük rendkívül nyitott volt, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezett és a velük való együttműködés messze felülmúlta a várakozásaimat. Nem véletlen, hogy ilyen nagy arányban szerepelnek a kötetben” – hangsúlyozta Kovács, aki szerint csak néhány olyan téma volt, amelyre nem talált szakértőt. Ezek közül különösen fájlalja, hogy kimaradt az MI-nek a művészetekre gyakorolt hatása.

Nagy szükség van az eszmecserére

„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni.

A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a kötet előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja a könyv elolvasására. Hozzátette: maga a mesterséges intelligencia mint technológia elképesztően gyorsan fejlődik, azt nem kell ösztönözni ismeretterjesztéssel, a technológia alkalmazásával bekövetkező változásokról viszont annál inkább szükséges az eszmecsere. Hozzátette, azért nem döntött amellett, hogy egy külföldi összegző kötetet fordítanak le magyarra, mert nem talált olyan angol nyelvű szakirodalmat, amelyik átfogóan foglalkozott volna az MI hatásaival. Emellett a magyar szakemberek tudásának összegzése, a magyar nézőpont megjelenése külön pluszt jelent a magyar olvasók számára.