Meglepő, hogy mit szeretnek a diákok az idegennyelv-órán használni

Egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készített kutatásban nyelvtanárokat és felső tagozatos általános iskolásokat kérdeztek az online nyelvtanulásról.

Az NMHH kutatása szerint a válaszadók negyede még mindig a hagyományos környezetben megtartott órákat kedveli jobban. Emellett már megjelenik a digitalizáció iránti nyitottság is: a válaszadó diákok 55 százaléka szereti, ha a mobiltelefonját nyelvórán tanulásra használhatja, ezt ugyanakkor nagyjából a negyedük elutasítja. A megkérdezettek csak 42 százaléka várja el, hogy valamilyen digitális eszközt használjon a tanár. Amellett, hogy a nyelvtanulók általában nagyon pozitívan állnak hozzá a digitális nyelvtanuláshoz, a nyelvtanárok is rendkívül nyitottak a digitális eszközök, platformok iránt, bár erre a megállapításra sokan tudnának ellenpéldát felhozni.

A nyelvtanuló alkalmazások összehasonlításánál elmondható, hogy a Busuu, a Duolingo, a Rosetta Stone és a Xeropan használatának hatékonyságában nincs szignifikáns különbség. Összességében a kutatás megállapítja, hogy az ilyen alkalmazások önmagukban nem jelentenek megváltást a nyelvtanulóknak, ezért érdemes ezeket a tanulás kiegészítőjeként használni. Az alkalmazások leginkább a B2-es szintig segítik erőteljesebben a fejlődést, a digitális applikációt használó nyelvtanulók szignifikáns mértékben fejlődnek az alkalmazásokat nem használó társaikhoz képest. A B2-es szinttől inkább csak kiegészítésként ajánlott alkalmazásokkal tanulni. Leginkább a vegyes tanulási módot érdemes választani: nyomtatott tankönyv, nyelvtanári segítség és az alkalmazások használata jól kiegészítik egymást.

A nyelvtanárokra évtizedek múlva is szükség lesz

A kutatók azt is megállapították, hogy mivel az alfa-generáció számára már idegen a nyomtatott szótár használata, érdemes inkább gépi fordítóprogramokat használni. Összességében elmondható, hogy mivel ez a generáció nem fordul el a hagyományos tanulási környezettől, a nyelvtanároknak nem kell kételkedniük abban, hogy évtizedek múlva is szükség lesz-e rájuk.

Egy másik, a hatóság megbízásából készített kutatás azt vizsgálta, hogy milyen online eszközök és applikációk segítik manapság a nyelvtanulást. A nyelvi applikációk egyik fajtája, amelyek csak egy bizonyos nyelvi készséget vagy tartalmat fejlesztenek. Közülük sok segíti kifejezetten a szókincs elsajátítását. A legnépszerűbb szókártyás alkalmazások, így a SuperMemo, az Anki, a Memrise és részben a Quizlet is az időközönkénti ismétlés rendszerén alapulnak. Vannak komplex eszközök, mint az okos nyelvkönyvek is, ezeket kifejezetten nyelvtanulási célra fejlesztették, így valamennyi nyelvi készség fejlesztéséhez alkalmazhatók. Valamint ott vannak a nyelvtanuló alkalmazások, mint a DuoLingo, Xeropan, Babbel vagy az English Grammar Book. Ezen alkalmazások közül több nem magyar, hanem valamelyik nagy világnyelven mutatja be a tanulni kívánt idegen nyelvet, ugyanakkor könnyű, értelemszerű kezelhetőségük miatt ez általában nem jelent nehézséget.

A dedikált nyelvtanulási alkalmazásokon túl napjainkra számos, eredetileg más célokra tervezett digitális eszköz is helyet kapott a nyelvtanulásban. Ilyenek az idegen nyelvű vitafórumok, a történetmesélő alkalmazások, a hangrögzítő alkalmazások, a diktálóprogramok és a fordítói szolgáltatások.

Érdemes megemlíteni mesterséges intelligenciát (MI), amely ma már nagyban segít optimalizálni a tanulási folyamatot, és számos applikáció alkalmazza. Ennek elemei a személyre szabott tanulás, a fejlesztő értékelés, a tanulóközpontú és együttműködésen alapuló tanulási formák kialakítása. Az MI segíthet a figyelem fókuszálásában azzal, hogy rendszeresen értesítést küld a feladatokról, és arról is tájékoztat, hogy a kitűzött cél felé vezető úton éppen hol tart.