Digitális univerzum: robbanásszerű növekedés várható

A digitális univerzum a digitális kamerák, digitális televíziók, biztonsági kamerák és közösségi hálózatok gyors terjedése miatt nagyobb annál, mint amire számítani lehetett.

Az EMC Corporation, az információinfrastruktúra-megoldások területének egyik vezetője ma egy nagy jelentőségű, az IDC által végzett és az EMC által szponzorált felmérés eredményeiről számolt be. A kutatás a világban létrehozott és lemásolt hatalmas mennyiségű és igen sokféle digitális adat mennyiségét igyekezett mérni és előre jelezni.

„The Diverse and Exploding Digital Universe: An Updated Forecast of Worldwide Information Growth Through 2011” (A sokszínű, robbanásszerűen növekvő digitális univerzum: a 2011-ig szóló globális információnövekedési előrejelzés frissített változata) című kutatás előzményei először az IDC digitális univerzumról szóló, 2007 márciusában publikált nyitó előrejelzésében jelentek meg. Az IDC kiadványa kiegészíti a növekedési előrejelzéseket és új információkkal is szolgál a várható üzleti és társadalmi hatásról az új adatok és elemzések felhasználásával. Ezek a következőket mutatják:

• 2007-ben a digitális univerzum mérete 281 milliárd gigabájt (281 exabájt) volt, ami körülbelül 10 százalékkal nagyobb a korábban becsült értéknél.
• Összesítve majdnem hatvan százalékos növekedési arányával a digitális univerzum gyorsabban növekszik, mint gondolták és 2011-re közel 1,8 zettabájt (1800 exabájt) méretűvé válik (vagyis öt év alatt megtízszereződik).
• Az emberek „digitális árnyéka” – vagyis az átlagos személyekről naponta létrejövő digitális információ mennyisége – már most felülmúlja azt az adatmennyiséget, amit az egyének maguk aktívan létrehoznak.

Az IDC új kutatása megmutatta, hogy a digitális univerzum nagyobb és gyorsabban növekszik, mint eredetileg feltételezték; ez a digitális kamerák, digitális biztonsági kamerák és digitális televíziók egyre nagyobb számának, valamint az információ-replikációs trendek mélyebb szintű megértésének következménye. A digitális univerzumban 2007-ben majdnem 45 gigabájt információ jutott a Föld minden egyes emberére – ami 17 milliárd 8 GB-os iPhone memóriájában férne el. A digitális univerzum másik rendkívül gyorsan bővülő szegmensét a fejlődő országok Internet-hozzáférései, az érzékelőkre épülő alkalmazások, a „felhő típusú feldolgozást” (cloud computing) támogató adatközpontok és a sok millió online felhasználó által létrehozott digitális tartalomból összeálló közösségi hálózatok alkotják.

Az IDC kutatása azt is vizsgálta, hogy milyen interakcióban áll egymással a társadalom és a digitális univerzum, milyen aktív részvételt vállalnak az emberek a digitális univerzum építésében – otthagyva digitális lábnyomukat Internet-felhasználóként és a közösségi hálózatok használójaként, az e-mail küldéssel, a mobiltelefonok használatával, a digitális kamerákkal és a bankkártya-tranzakciókkal. A kiadvány rávilágít arra is, hogy gyorsan növekszik az egyedek passzív hozzájárulásának mértéke is – a ezt hívják „digitális árnyéknak”.

–„A frissített tanulmányban felfedeztük, hogy a digitális lábnyomnak csak nagyjából a fele kapcsolódik az egyén műveleteihez: a képek készítéséhez, a levelek küldéséhez vagy a hanghívásokhoz” – mondta el John Gantz, az IDC kutatási igazgatója és rangidős alelnöke – „a másik fele az, amit mi digitális árnyéknak nevezünk, az egyénről szóló információk: nevek a pénzügyi rekordokban, nevek a levelezőlistákon, webes böngészési előzmények, vagy a személyekről a repülőtér vagy a városközpont kamerái által készített képek. Most először történik meg az, hogy a digitális árnyék nagyobb, mint az a digitális információmennyiség, amelyet az emberek saját maguk aktívan létrehoznak.”

A digitális árnyékunkat alkotó információkat összegyűjtő nagyvállalati informatikai szervezetek felelőssége óriási (mint ahogy ezt számos esetben a jog is szabályozza) a biztonság, a személyes adatok védelme, az adatok megbízhatósága és törvényességi megfelelése tekintetében.

–„A társadalom már érzi a világ digitális információrobbanásának korai hatásait. A szervezeteknek a tervezésnél figyelembe kell venniük az információk újfajta felhasználásának határtalan lehetőségeit és az információirányítás nehézségeit” – mondta Joe Tucci, az EMC igazgatótanácsának elnöke és elnök-vezérigazgatója. –„Ahogy az emberek digitális lábnyoma egyre növekszik, úgy fokozódik a szervezetek felelőssége az információk bizalmasságát, védelmét, rendelkezésre állását és megbízhatóságát illetően. A szervezeteken belül az informatikai részlegre nehezedik annak terhe, hogy kezeljék az információkkal való visszaélés és az adatok kiszivárgásának kockázatát és az ezzel kapcsolatos megfelelési szabályokat, valamint védelmet biztosítsanak a biztonsági résekkel szemben.

A hatalmas mennyiség és a robbanásszerű bővülés miatt mind a fogyasztók, mind a cégek sokféleképpen és erősen érzik a digitális univerzum hatásait. Az IDC kimutatta, hogy az információrobbanás újfajta komplexitást generál az egyre több és sokszínűbb digitális információ kezelésével megbízott informatikai szervezetek számára. A fogyasztók is küzdeni fognak a saját digitális adataikkal, amikor megpróbálják kitalálni, hogy mi történjen az általuk létrehozott információkkal.

Még néhány fontos megállapítás:

• A „vizuális univerzum” – az információrobbanásban kiemelt szerepe van a vizuális anyagoknak (legalábbis a nyers gigabájtokat számolva): a képeknek, a videofelvételeknek, a digitális tévéadásoknak és a biztonsági kameráknak.
• A vállalati felelősség – A digitális információk forrását és felügyeletét tekintve a kép nem változott: A digitális univerzum körülbelül 70 százalékát egyének hozzák létre, ugyanakkor a biztonságért, adatvédelemért, megbízhatóságért és megfelelésért 85 százalékban cégek felelősek.
• Digitális diverzitás – A VoIP alkalmazások, érzékelők és RFID-techológia terjedése miatt az elektronikus „információtárolók” (fájlok, képek, csomagok, címketartalmak) száma 50 százalékkal gyorsabban nő, mint a gigabájtok mérete. A 2011-ben keletkező információ elhelyezéséhez több mint 20 trillió (20 millió milliárd) ilyen tárolóra lesz majd szükség, ami hatalmas felügyeleti kihívást jelent mind a cégek, mind a fogyasztók számára.
• Információirányítást – A digitális univerzum robbanásszerű méret- és bonyolultságnövekedésének kezeléséhez a szervezeteknek irányítaniuk kell az információirányítás (információbiztonság, információmegőrzés, adatelérés és megfelelés) szervezetszintű irányelveinek kidolgozását.
• Digitális kamerák – 2007-ben a digitális kamerák és a kamerás telefonok száma meghaladta az egymilliárdot; a fényképeknek kevesebb, mint a tizede készül filmre.
• Digitális biztonsági rendszerek – A hálózatba kötött digitális biztonsági kamerákból minden évben kétszer annyit adnak el, mint az előző évben.
• Az ágazatonkénti megoszlás – A digitális univerzum vállalati részesedését nagyon erősen befolyásolja az ágazat és alig van kapcsolatban a GDP-vel vagy az informatikai költségekkel. A pénzügyi ágazathoz köthető például a világ informatikai befektetéseinek közel húsz százaléka, de a digitális univerzumhoz csak hat százalékban járulnak hozzá. A média-, szórakoztatási és kommunikációs ágazat 2011-ben tízszer akkora részt fog jelenteni a digitális univerzumban, mint amekkora a részesedése a globális GDP-ben.
• „eHulladék” – környezetvédelmi aggodalmak – Az összegyűlő elektronikus hulladék mennyisége közel évi egymilliárd darab; ez főleg mobiltelefonokat jelent, de sok a személyes digitális elektronikus berendezés és a PC is. A digitális televíziózásra váltás jókora mennyiségű analóg tévét és elavult set-top készüléket, illetve DVD-t jelent majd – ami 2011-re megduplázódik.
• Az energiahasználat növekedése – 2000-ben egy szerverrack 1 kilowatt áramot fogyasztott; ez mostanra közelebb van a 10 kW-hoz. Az újonnan épülő adatközpontok esetében rackenként 20 kW-val számolnak.