Gyakran találkozunk az álláshirdetésekben olyan feltétellel, hogy a munkakör betöltéséhez bizonyos idejű tapasztalat szükséges. Ezzel nem olyan könnyű szembesülni gyakorlatlan, fiatal felnőttként.
Az is előfordul, hogy bár nem elvárás a magasfokú szakértelem és jártasság, ami akár jó is lehetne nekünk, de akkor mégis hogyan hívjuk fel magunkra a figyelmet?
A VeszpremAllas.hu oldalán álláskeresőként lehetőség van a Veszprém vármegyei régió pályakezdőknek is nyitott pozícióira jelentkezni.
Az önéletrajz
Sablonos önéletrajz beadásával valószínűleg nem sokra megyünk, akad jelentkező bőven rajtunk kívül is. Ha mi is ugyanazt leírjuk, mint több száz másik pályázó, akkor nagyjából mindannyiunk CV-je a kukában landol.
Tehát valahogy ki kell tűnnünk a tömegből, hogy felfigyeljen ránk leendő munkáltatónk. Nézzük meg, hogyan érhetjük el, hogy minimális rutinnal, az önéletrajzunk alapján behívjanak minket egy állásinterjúra.
Az önbizalom mindennek az alapja
Első körben érdemes egy kicsit felturbózni az önbizalmunkat, legalább annyira, hogy gondolatban össze tudjuk szedni az értékes tulajdonságainkat és képességeinket. Nem árt ezeket rögtön papírra is vetni.
Fontos annak elismerése, hogy: „Igen, ebben jó vagyok.” Ha mi sem hisszük el, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, hogyan hinné el nekünk bárki más?
Gyerekkorból hozott ismeretek
Gondoljuk végig, hogy milyen szerepeket, feladatokat vállaltunk már gyerekkorunkban is? Miben voltunk különlegesek? Mik voltak azok a tantárgyak, amiket szerettünk? Melyek voltak azok a típusú részfeladatok, amelyeket szívesen oldottunk meg? Milyen szakkörre, külön órára jártunk, milyen tehetségeinket fedeztek fel? Milyen készségeink voltak, amikkel rendelkeztünk és ezek miatt kedveltük meg a felsorolt dolgokat?
A kezdetek
Emlékezzünk vissza, hogy diákkorunkban milyen munkákat, feladatokat vállaltunk? Ezek mennyiben segítettek minket abban, hogy feltérképezzük, később mivel akarunk foglalkozni? Milyen munkahelyünk volt ezidáig? Ott miben tűntünk ki a többiek közül?
Tehetségünk felfedezése
Mindenki ügyes valamiben, olyan nincs, hogy valakinek ne lenne egyetlen jó képessége sem. Gondoljuk át alaposan, mi az, ami nekünk annyira könnyű, hogy észre sem vesszük, mekkora dolgot viszünk véghez?
Mi az, amiért mások elismernek minket? Amit ők elmondásuk szerint nem tudnának utánunk csinálni és mi nem értjük, hogy miért, hiszen nekünk annyira egyszerű? Mi a hobbink? Ez mennyiben lehet segítségünkre a munkában?
Illesszük bele magunkat a kiszemelt munkakörbe!
Most tekintsük át, hogy az adott munka elvégzéséhez, amire jelentkezni szeretnénk, vajon milyen kompetenciákra van szükség? Keressük meg a kapcsolódási pontokat a munkakör elvárásai és a felfedezett tulajdonságaink, tapasztalataink, képességeink között.
Bátran írjuk bele önéletrajzunkba az újonnan felfedezett értékeinket! Azért, mert nincs elég tapasztalatunk, a meglévő képességeink még elegendőek lehetnek a kiszemelt munkakör betöltéséhez.