Mi várhat az e-kereskedelemre a következő években

Számos jelentés és kutatás áll rendelkezésünkre, amely képet fest a hazai e-kereskedelem múltjáról, egyes elemzések a jelenéről is képesek információt szolgáltatni, ám ha a jövőjére vagyunk kíváncsiak, csak véleményekre és tendenciákra hagyatkozhatunk. Az alábbi írás azt igyekszik boncolgatni, milyen tendenciák válhatnak meghatározóvá a következő években.

A hazai e-kereskedelem legfőbb tendenciáinak kiértékelése során nagy segítséget jelentenek a nálunk fejlettebb piacokkal rendelkező nyugati államok, amelyek online szektorai néhány évvel előzik a miénket. Persze nem lehet minden tendenciát törvényszerűen „honosítani”, de a vásárlói bázis növekedése és a megrendelési gyakoriság változása túlzás nélkül piaci törvényszerűségeknek megfelelően zajlott le a nyugati országokban és nálunk is. Mindkét piac e-kereskedői azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a vásárlói bázis növekedési plafonba ütközött, így az összesített eredményeket már csak a vásárlási gyakoriság és a kisebb részben a megrendelési érték növekedése volt képes szolgáltatni – fogalmaz a megkérdezett marketingszakértő.

Mindenképpen meghatározó a korcsoportok változása is. Jusson eszünkbe, az e-kereskedelem hajnalán még szakmai körökben is az volt az uralkodó nézet, hogy az online vásárlás felpörgését kizárólag a fiatal generációktól várhatjuk. Hatalmas tévedés volt, hiszen a hazai vásárlók átlagéletkora 44 év körüli. Épp a z-generáció tagjai azok, akik a vásárlásra egyfajta közösségi programként tekintenek, amit barátokkal plázákban lehet végezni, akár mozilátogatással és gasztronómiai élményekkel kiegészítve. A nagyobb fizetőképességgel rendelkező 30-as, 40-es és 50-es korcsoport már gyakorlatiasabb e téren is.

Sőt, a 65 év feletti korcsoport szerepe is egyre inkább felértékelődik. Noha számukra a világjárványtól függetlenül kényelmi megoldást kínál az online vásárlás, sokuknak ijesztő a vásárlásnak ezen módja. Nem véletlen, hogy a nyugati piacokon egyre több példát láthatunk arra, hogy edukatív tartalmakkal igyekeznek segíteni őket a vásárlásban. Ilyen jellegű törekvésekre Magyarországon sajnos még kevés példát látunk.

A hazai e-kereskedők jövőjét jelentős mértékben meghatározhatja az is, a világ elsőszámú online kereskedőjének számító Amazon valóban megérkezik-e hozzánk. Egyes vélemények szerint csupán idő kérdése és a világ minden tájáról érkező piactér-partnerek termékei magyar felülettel érkeznek hozzánk, mások szerint az eMAG és az Extreme Digital páros piaci részesedése és az ország viszonylag alacsony gazdasági súlya miatt egyik globális szereplőnek sem érdeke megvetni a lábát egy olyan országban, amelynek a nyelvét ennyien beszélik.

Részben a globális kereskedők megjelenésének lehetősége, részben a piacvezetők gyors fejlődése sok kisebb webáruházat arra késztet, hogy ismerkedjek a külföldi piacnyitás lehetőségével. Noha a téma szakmai körökben évek óta porondon van, túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai e-kereskedők sikeressé váltak a külpiacokon. Noha láthatunk néhány sikeres terjeszkedést, sokkal inkább jellemző, hogy a régió szereplői érkeznek Magyarországra, mint fordítva.