Asimov megjósolta: Közeleg a pszichohistória megvalósulása

Isaac AsimovÁllítólag a médiában meglehetősen észrevétlen módon, de közelednek egymáshoz a társadalomtudományi modellek és a technológia emberi viselkedést elemző és előrejelző képességei — áll a Fujitsu elemzésében.

Ez a – konvergens technológiák néven ismert – terület gyors ütemben fejlődik. Olyannyira, hogy a Fujitsu prognózisa szerint 2024-ben soha nem látott felismeréseknek leszünk majd tanúi, és létrejön a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott társadalmi modellezés szakterülete. 2024-ben például MI-vel támogatott digitális ikrek segítségével próbálnak majd kezelni olyan társadalmi kihívásokat, mint a klímasemlegesség és a körforgásos gazdaság. Teljesen át fogja alakítani ezt a területet, hogy a potenciálisan torzító elméleti modellek helyett valós emberek megfigyelt adataira támaszkodó prediktív viselkedési modelleket lehet használni, és ez rendkívül pontos testre szabást tesz lehetővé.

Viselkedés-előrejelzés

A két terület közötti konvergencia gondolata nem új jelenség. 2019-ben a Cleverism magazinban megjelent egy cikk, amelynek állítása szerint a társadalom és a kultúra hozza létre a tudományt, a tudomány pedig cserébe hatással van a társadalomra. Egy 2021-es tudományos értekezés is tárgyalta a mesterséges intelligencia és a társadalomelmélet metszetét, nehézségként említve, hogy nem egyenletesen állnak rendelkezésre adatok a társadalmi élet különböző területeire és elméleteire vonatkozóan. Ez a probléma azonban ma már nem jelent akadályt. Az MI számítógépes képfelismerési képességei mára olyan szintre fejlődtek, hogy felismerik, sőt meg is tudják jósolni az emberi viselkedést.

A Fujitsu Actlyzer elnevezésű mesterséges intelligencia például az emberhez hasonló módon érti, jelzi előre és értékeli a dolgokat. A technológia a gép „szemeként” működve, közvetlenül a kameraképekből rögzíti az emberi viselkedés elemeit. Ennek alapján a MI megérti a helyzetet, és meg tudja jósolni, mi fog történni ezután. A magánélet védelmét szem előtt tartva olyan technológiát is fejleszt a Fujitsu, amely videófelvételek nélkül képes az emberi viselkedés elemzésére. Emellett a humán- és társadalomtudományok, például a viselkedéstudomány és a pszichológia eredményeinek felhasználásával pontosabb emberi modellezési technológián is dolgozunk. (Tudomásunk szerint már több éve egy magyar bankban is használnak olyan informatikai megoldást, amely az ügyféltérben lévő emberek mozgása, viselkedése alapján jelez a biztonsági szolgálatnak, ha a szoftver veszélyt szimatol. A -szerk- megj.)

Nyakunkon a pszichohistória megvalósulása

A nagy tömegű viselkedési adatokhoz való hozzáférés és a fejlett analitika egyre mélyebb betekintést nyújt a kollektív dinamikába, a hálózatok működésébe és az összetett társadalmi mintákba. Az így megszülető új modellek pedig pontosan feltárják a csordaszellem megnyilvánulásai mögött álló mechanizmusokat, például a pénzügyi piacok működése, a félretájékoztatás terjedése és a társadalmi normák elfogadása kapcsán. Ha ezeket a modelleket digitális ikrekben is megjelenítjük a beavatkozás „Mi lenne, ha?” típusú elemzése céljából, a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó információkhoz juthatunk.

A modellezés és a számítógépes társadalomtudomány soha nem látott részletességgel fogják szimulálni a társadalmakat, lehetővé téve az elméletek és a szakpolitikák magas szintű tesztelését. Egy város dinamikájának és az ott élők igényeinek elemzése például segítheti a helyi körülményekhez igazodó lakhatási, mobilitási és rekreációs stratégiák tervezését. Az új pedagógiai modellek pedig személyre szabott, MI-vel kiegészített oktatást tesznek lehetővé, amely hatékonyabban támogatja a különböző tanulási stílusokat.

A digitális próbák kora

Itt azért még nem tartunk, de már nem vagyunk túl messze. Kezdjük látni, hogy valójában ezek a lehetőségek is megvalósulhatnak. A Fujitsu áprilisban mutatta be a szakpolitikák kidolgozását és az üzleti tervezést támogató, „digitális próba” (digital rehearsal) elnevezésű új technológiát. A megosztott mobilitási szolgáltatásokat nyújtó Beryllel együttműködésben végrehajtott első demó a különböző közlekedéspolitikai stratégiák hatásairól biztosít valós szimulációkat. Egy digitális iker segítségével reprodukálja, hogyan veszik igénybe az emberek az e-roller-szolgáltatásokat az egyesült királyságbeli Wight-szigeten.

Az új technológia az emberi viselkedést modellező közgazdasági „kilátáselmélet” (Prospect Theory) és a mesterséges intelligencia ötvözésével von le következtetéseket az emberek valós viselkedésére nézve. Reprodukálja a veszteség túlbecslésére és a potenciális nyereség alábecslésére hajlamosító emberi elfogultság miatti torzításokat, valamint a viselkedést befolyásoló szituációs tényezőket, például az időjárást. A Wight-szigeti digitális próba azt teszteli előre, milyen hatással lenne, ha az emberek átállnának az autókról az elektromos rollerekre. A Fujitsu azt is megbecsüli, milyen hatást gyakorolna a személygépkocsik e-rollerekkel való kiváltása a CO2-kibocsátásra, és mekkora mértékben befolyásolnák a különböző intézkedések (például a rollert a meghatározott pontra visszavivő felhasználóknak járó szolgáltatási díjkedvezmények) az emberek közlekedésieszköz-választását. A végső cél üzleti előnyök biztosítása a Beryl számára, az autóhasználat káros környezeti és társadalmi hatásainak csökkentése, a közlekedéspolitikai döntések támogatása és pozitív hozzájárulás a Wight-sziget tágabb értelemben vett gazdaságához. De ez csupán egyetlen példa.

Jobb viselkedés-előrejelzés és társadalmi modellezés

Gyors fejlődésre számíthatunk a viselkedés-előrejelzés további alkalmazási területein: a jóllét javítása, valamint a biztonságos és fenntartható társadalom megvalósítása terén, de emellett például a bűnmegelőzésben is ígéretes fejlesztések zajlanak. Japánban jelenleg is folynak kísérletek, amelyek a telefonos csalások potenciális áldozatainak élettani adatait elemezve segítik megelőzni a csalást. A technológia a szorongáshoz kapcsolódó érzésbeli változásokat jelző élettani adatok (például légzés, szívritmus) alapján becsüli meg, hogy épp becsapnak-e valakit.

Ennek a megközelítésnek természetesen megvannak a maga kockázatai. Garantálni kell a magánélet védelmét, és ki kell küszöbölni az elfogultság okozta torzítást. A társadalmi modellezés jelenlegi gyakorlata azonban talán még inkább ki van téve a hibás következtetések kockázatának a kis adatminták és a kutatói részrehajlás lehetősége miatt. Az MI-alapú társadalmi modellezés pontosabbá teheti az emberi és társadalmi viselkedésre vonatkozó előrejelzéseket, és ezen keresztül javíthatja, illetve észszerűsítheti a szociális szolgáltatások működését.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Az EU megint belekötne a Microsoft-ba

sze jan 10 , 2024
Az Európai Unió versenyhatósága vizsgálatot indít, hogy kiderítse, a Microsoft OpenAI-ba történő több milliárd dolláros befektetése felülvizsgálható-e az unió vállalati összefonódást ellenőrző rendelete alapján. Az Európai Bizottság felhívást tett közzé a generatív mesterséges intelligencia piacán zajló versennyel kapcsolatban, és több nagy digitális szereplőnek is megkeresést küldött. Minden érdekelt felet arra […]
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos

És még ez is...