Annyi a boróka-tarkadíszbogárnak és a borókaszúnak

boróka-tarkadíszbogárAz Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézeténe (ATK NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevőit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövőben.

A boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) és a borókaszú (Phloeosinus aubei) – ismertebb nevén nagy tujaszú – a mediterrán térségből terjeszkedik Európa kontinentális klímájú övezetébe. A két bogárfaj a számukra tápnövényként szolgáló tujákat, ciprusokat elsősorban a díszfaiskolákban és a városi zöldterületeken találja meg. A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárváik járatokat fúrnak a növényekben, amelyek először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat.

Hogyan találják meg ezeket a fákat? Milyen illatanyagok segítik a tájékozódásukat? Hogyan lehetne azonosítani a bogarak számára jelzésként használt komponenseket, és kihasználni azokat a szelektív növényvédelemben? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az ATK NÖVI kutatói, Bozsik Gábor, Molnár Béla Péter és Szőcs Gábor, amikor azt vizsgálták, hogy a smaragd tuja (Thuja occidentalis) illatában melyek a bogarak által érzékelt összetevők. Ennek érdekében a kutatók először a tuja által kibocsátott illatot fogták fel egy speciális aktív szenes szűrő segítségével, majd az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték. A rendkívül összetett illat kromatográfiás elválasztásakor a bioszenzor, azaz „csápdetektor“ lehetővé tette a bogarak által érzékelhető komponensek kiszűrését. A sok száz közül mintegy másfél tucat ilyen komponenst sikerült azonosítani a műszer segítségével.

A kutatók hipotézise igazolást nyert: a kutatóknak nemcsak a kérdéses vegyületeket sikerült meghatározniuk, hanem azt is bizonyították, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatkomponenseket is képes észlelni. A vizsgálat szerint a mindkét faj által érzékelt összetevők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, azonban fontos információ, hogy a két kártevő másként „látja“, „szagolja ki” ugyanazt a tápnövényt. Ennek az eredménynek a specifikus vonzóelegyek kifejlesztésében lesz jelentősége. A tömegspektroszkópiás módszerrel a kulcsvegyületek kémiai szerkezetét is sikerült meghatározni. A kutatás következő szakaszában azt határozzák meg, hogy e vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket. Így a meghatározott illatanyagok, azaz kairomonok felhasználásával a jövőben illatcsapdák kifejlesztését tervezik a kártevők rajzásának jelzéséhez.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Milyen előnyökre számíthatunk a kamera telepítésével?

hét máj 23 , 2022
A kamera telepítés remek lehetőséget ad a számunkra a személy- és vagyonvédelem maximalizálására az otthonunkban. Többen kérdezik, vajon valóban szükség van-e erre? – a válasz egyértelmű.  A statisztikai adatok sohasem hazudnak A biztosítócégek hivatalos adatai szerint, azok az ingatlanok, amelyeket a szóban forgó modern biztonságtechnikai rendszerek védenek, sokkal kisebb eséllyel vannak […]
kameratelepítés alarmdirect

És még ez is...