A magyar vállalatvezetők többsége maximum egy százalékos bővülést vár

Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás.

A Deloitte a közép-európai pénzügyi vezetők véleményét összegző felmérésében több mint ötszáz régiós pénzügyi vezető véleményét kérdezték. A CFO Confidence (Bizalmi) Index a 2023-as mínusz 15 pontról plusz 17 pontra emelkedett. Az aktuális gazdasági helyzet értékelése a tavalyi mínusz hat pontról plusz három pontra kúszott fel. Az üzleti környezet megítélése mínusz 46 pontról plusz 31 pontra, míg a vállalati kilátások plusz hét pontról 18 pontra emelkedett. A pénzügyi vezetők a régióban átlagosan 1,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak idén az egy évvel ezelőtti 0,3 százalékkal szemben. A válaszadók mindössze 38 százaléka számít a munkanélküliség emelkedésére, szemben az egy évvel ezelőtti 68 százalékos aránnyal. Az inflációval kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka számít az áremelkedési ütem növekedésére, ami intő jel lehet.

A magyar pénzügyi vezetők 36 százaléka közepes, vagyis 1,6-2,5 százalék közötti GDP-növekedésre számít idén, 27 százalékuk 0,5 százalékos, további 27 százalékuk pedig 0,5-1 százalékos bővülést vár. A Deloitte felmérése szerint a vállalatok pénzügyi szakembereinek, 46 százaléka szerint változatlan maradhat a munkanélküliségi ráta a következő egy évben, 38 százalékuk vár emelkedést. Magyarországon kiegyensúlyozottnak mondhatók a munkaerőpiaci várakozások, hiszen a megkérdezettek 37 százaléka számít emelkedésre a munkanélküliségben, 36 százalék stagnálást, 27 százalék pedig csökkenést vár.

Az infláció 2023-ban a régió minden országában jelentősen mérséklődött,

idén nem számítanak hasonló folytatásra a vállalatvezetők. Magyarországon a legoptimistábbak ezzel kapcsolatban, öt válaszadóból majdnem négy az áremelkedés ütemének további mérséklődését várja és csak 27 százalék számít emelkedő inflációra. Az üzleti kilátásokkal kapcsolatban a felmérés szerint csökkent azoknak az aránya, akik jelentős bizonytalanságot látnak, de még így is többségben vannak ezek a pénzügyi vezetők. Továbbra is szinte minden megkérdezett (94 százalék) a munkaerőköltségek emelkedésére számít 2024-ben.

Az exportáló vállalatok vezetőinek majdnem harmada kritikus fontosságúnak tartja a beszállítói láncok helyzetét. A megkérdezett magyar pénzügyi vezetők mindössze 27 százaléka gondolja azt, hogy most kell kockáztatni, 73 százalékuk azonban továbbra is a biztonságra törekszik elsősorban. A kockázatok között a legtöbben a képzett munkaerő hiányát, a fokozódó geopolitikai feszültségeket és a fokozódó szabályozói lépéseket emelték ki Közép-Európában. A közép-európai vezetők már kevesebb, mint fele, 45 százaléka számít a fúziók és felvásárlások számának növekedésére, ezzel szemben a magyarországi válaszadók 55 százaléka számít erre.

A saját vállalatuk pénzügyi kilátásaiban is az óvatos optimizmus tükröződik, a pénzügyi vezetők 37 százaléka számít javuló eredményekre, ugyanakkor majdnem ugyanekkora arány szerint stagnálhat az eredményük, 27 százalék pedig romlásra számít 2024-ben tavalyhoz képest. A magyar vezetők talán kicsivel optimistábbak az átlagnál, hiszen 55 százalékuk szerint a 2023-ashoz hasonló eredménnyel zárhatnak idén, 36 százalékuk javulásra számít és mindössze kilenc százalékuk szerint esik majd vissza a saját cégük eredménye.