Nem serkenthették a telefonálási kedvet a különadók és az infláció sem

ViberA csevegőprogramok térhódítását vizsgálva érdekes megállapításokra jutott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az NMHH legfrissebb kutatása szerint tény a hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos, évről évre történő visszaszorulása. Mára eljutottunk oda, hogy a „Holnap hívlak. Melyiken?” – párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra. A hatóság rajtat tartja a szemét a kommunikációs csatornák használatának ütőerén. Ez alapján megállapították, hogy vezetékes telefonon 2005-ben beszéltünk a legtöbbet, azóta 80 százalékkal csökkent a drótos telefonok használata: két évtizede még tízmilliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt.

Az NMHH szerint a mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: míg a csúcsévben, 2018-ban másfél milliárd sms-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot. A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei is meg vannak számlálva, 2021-ben tetőzött a mobilokon történő csevegés – akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi indított hívás jutott -, azóta pedig ez a szám folyamatosan csökken, 2023-ra 304 percre – írták. Hozzátették: nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé. (És nem tévedhetünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy az ágazati különadók, a durva, Európa bajnok infláció is hatással volt a beszélgetési kedv csökkenésére. A -szerk- megjegyzése.)

Az internethasználók körében végzett 2023-as felmérés

eredményei szerint a netezők mindössze négy százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra. A többség – 57 százalék – mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként, és a csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék. Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás.

A hagyományos telefonos kommunikáció kiváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte hetente jelennek meg újabb és újabb fejlesztések, ezek közül a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre. Az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz. Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: míg a 15-20 évesek alig három százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjaskorúaknak viszont 41 százaléka nem él. Ezzel szemben „hagyományos” mobilhívást (magáncélból) a 15-20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek csak 24 százaléka.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Magyarország - Szlovénia: Márkus a Mastercard élén

sze ápr 3 , 2024
ShareTweetPinShareMárkus Gergelyt nevezték ki a Mastercard magyar és a szlovén piacainak stratégiai és operatív irányításáért felelős igazgatójának. A társaság közlése szerint az új vezető jól ismeri a helyi és a nemzetközi piacokat, korábbi feladatkörében kiemelkedő eredményeket ért el – indokolták a kinevezést, amely előtt Márkus a cég tanácsadói csapatát vezette. […]
Márkus Gergely, Mastercard

És még ez is...