Járványügy: a módszertan már megvan

A járványügyi intézkedések hatásainak közvetlen mérését segítő kutatásokról közölt cikket a Scientific Reportsban Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusa munkatársaival – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

A koronavírus-világjárvány radikális változásokat idézett elő az emberek viselkedési szokásaiban: a pandémia egyes szakaszaiban az emberek közötti találkozások száma drasztikusan lecsökkent – idézte a közlemény az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docensét. A járvány alakulásának előrejelzéséhez és az intézkedések hatásának felméréshez nagyon fontos követni a kontaktusok számának alakulását. Ezért indították el a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK) kutatást, amelynek két pillére volt: egy online kérdőív, valamint egy hagyományos, 1000-1500 résztvevővel rendszeresen végzett reprezentatív kérdőíves felmérés.

A covid.sed.hu oldalon, valamint a MASZK mobilalkalmazáson keresztül elérhető online kérdőív a pandémia különböző szakaszaiban rendkívül népszerű volt, csaknem 300 ezer ember töltötte ki. Ez lehetővé tette a kontaktusok alakulásának valós idejű követését, azonban a kitöltők nagy száma ellenére sem reprezentálta a társadalom egészét, a válaszadók között az átlagosnál többen voltak a nagyobb városokban élők, a magasabb iskolai végzettségűek és a nők. Ezért egészítették ki az elmúlt két évben egy havonta végzett reprezentatív felméréssel.

A Scientific Reportsban nemrég megjelent tanulmányban Röst és kutatótársai olyan módszertant ismertettek, amely egyesíti az online és a hagyományos adatgyűjtés előnyeit. Az úgynevezett iteratív súlyozáson alapuló, új statisztikai módszer lehetővé teszi a dinamikus, reprezentatív és anonim adatgyűjtést, így pontos információt nyújt az emberek kapcsolattartási viselkedéséről. Ez az adatgyűjtési módszer nemcsak könnyen skálázható, tartalmilag rugalmas és viszonylag olcsó, hanem lehetővé teszi a különböző korosztályok közötti kontaktusok számát nyomon követő kapcsolati mátrixok dinamikus becslését is nagy időbeli és térbeli felbontással.

A projekthez kapcsolódva Magyarország képviseletében az SZTE csatlakozott az európai országok széles körét összehasonlító CoMix kutatáshoz is, amelyben a lakosság Covid-19-cel kapcsolatos tudatosságát, attitűdjeit és viselkedését vizsgálják az idő múlásával. Röst kifejtette, bár más országok is indítottak hasonló adatfelvételeket, a magyarországi kutatás méretében, részletességében és a vizsgált időszak hosszát tekintve is kiemelkedik ezek közül. Az itt kifejlesztett metodológiát más országok kutatói is alkalmazzák Olaszországban, Mexikóban vagy Kubában. A szegedi kutatók terveik szerint a projektet integrálni fogják az európai Influenzanet hálózatba, amely a légúti járványokat monitorozza folyamatosan a lakosság közvetlenül szolgáltatott adatai alapján.