Érdemes kipróbálni magunkat a fuvarozás területén?

A fuvarozási szektor óriási bajban van Magyarországon, mivel a fuvarosok átlagéletkora folyamatosan nő, fiatal utánpótlás pedig alig akad.

Olyannyira riasztó a helyzet, hogy a jelenlegi hivatásos sofőrök negyven százaléka 50 év feletti, míg tizenkét-tizenöt ezren már a 60. életévüket is betöltötték. A 25 év alattiak pedig a teljes állomány mindössze hat százalékát teszik ki.

Továbbra is rengeteg a nyitott sofőr állás, holott a cégek igyekeznek minél jobb fizetést biztosítani. Egy ismert magyarországi élelmiszerlánc például a transzparens bérezés mellett bruttó 730 ezer forintot kínál azoknak a sofőröknek, akik rendelkeznek „C+E” kategóriás jogosítvánnyal.

Európában is nagy problémát jelent a munkaerőhiány

A fuvarozási ágazatban kialakult munkaerőhiány nem csupán hazánkban, hanem Európában is nagy problémát jelent.

A kialakulásának okai a különböző országokban eltérőek lehetnek, de sok régióban közrejátszik az, hogy a sofőrök fizetik meg a globális ellátási lánc emberi életminőségre gyakorolt negatív hatását. Emiatt pedig hiába van meg sokaknak a “C” és az “E” kategóriás jogosítvány, egyszerűen nem hajlandóak teherautót vagy kamiont vezetni.

Nem igazán tudnak például beleszólni abba, hogy mikor osszák be őket, és milyen fuvarokra, mivel alacsony az érdekérvényesítési képességük. Azoknak viszont, akiknek már van családjuk, ez rendkívül fontos dolog lenne. A folyamatos távollét ugyanis gyakran rányomja a bélyegét a családi és az egyéb személyes kapcsolatokra is.

Ez a munka egyéb dolgok miatt is megterhelő lehet

Gyakran előfordulnak például különböző szervezési vagy egyéb hiányosságok, amelynek köszönhetően a sofőröknek akár napokig is várakozniuk kell, mire a logisztikai cég elrendezi a dolgokat.

Az útközbeni monotonitást és a puritán tisztálkodási, illetve egyéb körülményeket pedig még nem is említettük.

Természetesen jó néhány előnye is van ennek a szakmának

A sofőrök többsége olyan szerencsés helyzetben van, hogy a munkájából adódóan több országban jár, mint más egy élet során. Persze eközben a legtöbb időt nem turistáskodással töltik, de azért a pihenőidejüket ki tudják használni arra, hogy kicsit megismerhessék az adott országot, az ott élők kultúráját és látványosságait.

Ezáltal pedig még akár a nyelvi készségeiken is csiszolhatnak kicsit. Az ember ugyanis nem feltétlenül az iskolapadban tanul meg egy idegen nyelven beszélni, hanem leginkább akkor, ha az élet “rákényszeríti”.

Végső gondolatok

A fentebb említett dolgok ennek a szakmának csak egy kis szeletét boncolgatják. De reméljük, hogy sikerült néhány hasznos információval szolgálni, és azok, akik eddig haboztak, már könnyebben tudnak dönteni azzal kapcsolatban, hogy ezen a területen helyezkedjenek-e el, vagy sem.