A nyersanyagok beszerzésétől kezdve a gyártáson és a raktározáson át egészen a logisztikáig és a kiszállításig megjelennek a hajtóművek az ellátási láncban. A három fő funkciója a beszerzés, a termelés, valamint a disztribúció eredményessége azonban nemcsak a hajtástechnikai elemeken múlik, hanem az ezt körülölelő automatizált rendszereken is. Ez a megoldás azonban nem működhet jól az adatalapú döntések nélkül, hiszen így állítható be pontosan minden olyan érték, amire szükség van. Ilyen például a selejtszám, ami valamilyen működési vagy anyagbeli problémára enged következtetni, és visszajelzést ad a folyamatról. Cikkünkben bemutatjuk a hajtásrendszerek fontosságát, az automatizálási lehetőségeket és az adatalapú döntés előnyeit az ellátási lánc esetében.
Fokozott hatékonyság
Ahhoz, hogy egy gyártócég maximalizálni tudja a hatékonyságát, és a lehető legalacsonyabbra csökkenthesse a hibás termékek számát, fontos lehet a megfelelő hajtástechnikával ellátott automatizálás bevezetése.
Ez a megoldás segít a folyamatok optimalizálásában, a hajtóművek segítségével történő hatékony anyagmozgatásban, a nehéz fizikai munka és a monoton feladatok kiváltásában, valamint automatikusan jelzi, hogy mi a probléma egy meghibásodás esetén. Az automatizált gépek és folyamatok az ellátási lánc különböző szakaszaiban jelenhetnek meg.
Miért érdemes a hajtástechnikával foglalkozni?
Ez egy olyan rendszer, ami elsősorban villanymotorból és hajtóműből áll, ami különféle berendezéseket, robotokat, illetve szállítórendszereket képes mozgásra bírni a megfelelő fordulatszám és nyomaték alkalmazásával. Ezt egészíthetik ki az automatizációs elemek, mint például az érzékelők, ipari számítógépek, PLC eszközök vagy más erőátviteli megoldások, mint a lineáris megvezetések vagy akár az ékszíj.
Hogyan működik? Az elektromos áramot a villanymotor mozgási energiává alakítja át, amit a hozzá csatlakozó rendszerek felé továbbít. A következő fontos lépcső a hajtómű, ami a villanymotor által leadott teljesítményt megfelelő módon átalakítja és felhasználhatóvá teszi. A hajtóműveket több csoportba is sorolhatjuk: párhuzamos tengelyű, bolygókerekes és szöghajtóművek. Segítségükkel nem csupán egyenes vonalú mozgásátvitel lehetséges, hanem akár derékszögű is.
A rendszer bevezetése
A hajtástechnikai megoldások bevezetésével az ismétlődő feladatok racionalizálhatóak, hiszen ezeket egy előre beprogramozott gép maradéktalanul el tudja végezni. Tegyük fel, hogy egy üzem gyógyszeres tégelyekbe tölti be a megfelelő terméket, majd ezt lezárja és felcímkéz. Szükségtelen, hogy ezt a folyamatot egy dolgozó analóg módon végezze el, hiszen a monoton, ismétlődő lépések automatizálhatóak, és a kézi beavatkozás szükségessége így csökkenthető.
Ennek az egyik nagy előnye, hogy a hajtástechnikai rendszer bevezetésével átcsoportosíthatóvá válik a dolgozók kapacitása, tehát sokkal fontosabb munkakörbe kerülnek az unalmasnak és értelmetlennek tűnő feladatok elvégzése helyett. Emellett a gyártóegység számára is lényeges, hogy míg a kézi munkavégzésnél magasabb a kockázata a hibázásnak és a selejtes termékek létrejöttének, addig a hajtástechnikai rendszerrel működő automatizált gépek sokkal precízebbek.
Mely területeken a leghatékonyabb, ha egy üzem bevezeti az automatizálást?
A hajtástechnika szerepe kulcsfontosságú azokban a helyzetekben, amikor például egy szállítószalagos rendszert kell üzemeltetni a megfelelő sebességgel, megállításokkal és elindításokkal. Fontos, hogy minden ilyen rendszernek önállóan, beavatkozás nélkül kell működnie ahhoz, hogy a gyártás minél gyorsabbá váljon.
Az emberi hibák valószínűsége csökkenthető még az adatbevitel, a rendelésfeldolgozás és a készletkezelés során is, amennyiben elvonatkoztatunk a gyártástól. Egy online felületen leadott rendelésnél például csupán a megrendelő viszi fel az adatokat, így kiesik egy hibalehetőség azzal, hogy nem kell bediktálnia egy ügyintéző felé.
Adatalapú döntések
Talán még sosem volt ennyire fontos az információ és az adatalapú döntés, mint a modern ipari tevékenység során. Ennek megfelelően alakulhatott ki az Industrial Internet of Things (IIoT) érzékelők használata, amelyek valós idejű nyomon követést tesznek lehetővé akár a hajtástechnikában is.
Ez a hatékony információközlés és emellett még az RFID-technológia alkalmazása is lehetővé teszi a termékek, készletek és berendezések valós időben történő követését. Az adatok felhasználása tulajdonképpen a kereslet előrejelzésére, a készletszintek optimalizálására és az erőforrások hatékonyabb elosztására szolgálnak.
Ezáltal javítható az eszközökkel, berendezésekkel és a különféle erőforrásokkal történő gazdálkodás, mivel az optimalizált rendszerek esetén mindennek megvan a helye és csak annyi energiát használ és csak annyi munkát végez, amennyi szükséges. Így tehát létrejöhet a javított eszközgazdálkodás és folyamatos nyomon követés lehetősége.
Felkészülés a váratlan helyzetekre
Bármikor előfordulhatnak meghibásodások, hirtelen karbantartási feladatok vagy más váratlan események egy ipari létesítményben. Ilyenkor lényeges a redundancia kiépítése, azaz a tartalékrendszerek bevezetése az üzemben. Ezzel ugyanis biztosítható a folyamatosság a hajtástechnikai berendezések meghibásodása vagy üzemzavarok esetén egyaránt és nem kell a költséges leállásokkal számolni.
Összefoglaló
Az ellátási lánc többféle területen működik, így annál szélesebb lehet a hajtástechnika és a hajtóművek alkalmazásának lehetősége is. Ez pedig kulcsfontosságú tényező a hatékonyság és versenyképesség szempontjából. Az iparilag automatizált gépek és folyamatok, az adatalapú döntések és a váratlan helyzetekre történő felkészülés mind-mind hozzájárulnak az üzemek effektívebb és stabilabb működéséhez. Amennyiben szükséged lenne hajtástechnikai berendezésekre, érdemes átnézned a Theiss Hajtástechnika Kft. honlapját!