Egy, a napokban közzétett friss tanulmány szerint az élethosszig tartó tanulás lesz a jövőben az „életben maradás” záloga. A tanulmány megpróbál választ adni arra, hogy miért lesz még fontosabb a tanulás, mint jelenleg, és hogy hogyan érint ez szinte mindenkit.
A technológia olyan szinten gyorsult fel, a robotika és a mesterséges intelligencia olyan hatással van és lesz a gazdaságra, amely miatt az eddig megszerzett készségeinken túl másra is szükségünk lesz a jövőben a munkaerőpiacon. Ugyanis a hozzáadott értékkel nem rendelkező szakembereket egyre több területen az egyre olcsóbb robotok váltják majd fel. A jövő nagy kérdése, hogy vajon az új munkahelyek milyen arányban jönnek létre az emberek és a robotok számára? Ahhoz, hogy az ember legyen kedvezőbb helyzetben, folyamatos, élethosszig tartó tanulásra van szüksége.
Ez a gyakorlatban egyrészt jelentheti azt, hogy egy már meglévő szakma mellett egy másik szakterület elsajátítását, illetve bizonyos képességek fejlesztését. A szakértők azt állítják, hogy a legtöbb olyan munkát, amely nagy mennyiségű adatfeldolgozást igényel, például orvosi diagnosztikát, marketinget, üzleti elemzést, finanszírozást vagy jogi támogatást, valószínűleg robotok fognak végrehajtani. Az informatikai ágazat automatizálása hosszabb távú hatásai kedvezőtlenül érintik az olyan munkákat, amelyek igazgatási, eljárási feladatokat (például középvezetést, jogi támogatást, humán erőforrásokat) és szigorúan adatközpontú összetevőket (például kiskereskedelem, marketing, orvosi diagnosztika) tartalmaznak. A szolgáltatási ágazat a jelenleginél viszont sokkal több embert alkalmaz majd.
![[Valid RSS]](https://www.minuszos.hu/wp-content/uploads/logos/valid-rss.png "Validate my RSS feed")
Nekem az élethosszig tartó tanulás mikéntjének vitái hiányoznak igazán. Mindannyian vesztettünk és vesztünk is éveket azzal, hogy rossz pályán indultunk el, felesleges dolgokat tanultunk, csak a vizsgákra készültünk és kihagytunk fontos tudnivalókat ahhoz, hogy tisztességesen végezzük a munkákat.
Szerintem az az igazi kérdés, hogy tudjuk-e korrigálni a tévutakat, pótolni a hiányzó tudást és új ismeretekkel készülni a világ változásaira. Jó lenne látni, ha már nemcsak a változások problémáiról szóló nyavalygást hallanánk, hanem értelmes, hozzáértő emberek ötleteit is a változásokra való felkészülés esélyeiről.
Az értelmiség felelőssége, hogy tartalmas ötletbörze jöjjön létre az ilyen hosszútávú ügyekről (is,) különben az éppen regnáló kormányok illuzionistái a saját fejük szerint határozzák meg az utunk következő cikkcakkjait.
A Magyar Állam nem ennek a problémának a megoldásán dolgozik. Ennél nagyobb baj, hogy mintha direkt a jövő generációk ellen dolgozna a kialakított tragikus szakképzési rendszerrel, a gimnáziumok -még csak szóban lebegtetett- leépítésének tervével. Nagy a baj.
Ezt már hovatovább mindannyian tudjuk. De hol van a továbbképzést támogató és segítő állam? Utazzunk Dániába? Hol vannak a felkészült képző intézmények? Kopírozhatják-e a nappali képzést a levelezőn? Leadhatják-e 12 tárgy anyagát minden félévben? Mennyi félévet kell lehúzni munka és család mellett? Abszurd lenne létrehozni a laposabb lépcsők sorát, ahol minden lépcsőfok konkrét új munkahelyi igényekhez ad képességeket és ismereteket, érzékelhető ösztönzéssel összekötve?