A látszat néha csal!

sportHogy miért annyira izgalmasak a sportmérkőzések? Túl a sportág iránt érzett rajongáson vagy épp a játékosok tiszteletén? Azért, mert megunhatatlan. Még akkor is, ha valaki gurunak érzi magát, ha már komoly tapasztalattal rendelkezik, találkozhat egy olyan meccsel, ami aztán minden papírformát felborít. A Bajnokok Ligájában ez rendszeresen előfordul.

Nézzük a gyakorlatot!

A fogadások nem véletlenül népszerűek. Annyi izgalmat kínálnak tálcán, vagy jelen esetben focipályán, ami igazán kecsegtető. Ráadásul az öreg rókák sem alhatnak el, mondván már mindent láttak, mert nem. Nem láthattak mindent. Erre az Atlético Madrid–Manchester CIty párharc kitűnő tanmeseként szolgál. Hogy mi történt?

Egy párharc, pláne a Bajnokok ligájában sohasem mondható unalmasnak vagy előre lejátszottnak. Na de, amit a spanyolok meg az angolok műveltek azért az több, mint figyelemre méltó. Az Atlético egygólos hátrányból indult, ami azért érdekes főleg, mert így a csapat kénytelen volt élből bemutatni, hogy nem csupán zseniális védekezésre, hanem aktív támadásra is képes. A Manchester City meg is lepődött első blikkre, hogy mi ez a heves támadójáték, de mondjuk nagyjából tíz percig tartott ez a fajta agresszív előmenetel. Ezután jött a megszokottnak mondható kontrajáték, azaz a védekezés mindenek felett. Ugye ebből a szemszögből, különösen a fogadás szemüvegén át nézve, ez egy előre kitalálható forgatókönyv. Bár az első pár perc a meglepetés erejével hatott mindenkire, de utána úgy tűnt, beállnak az erőviszonyok, és rendeződik a helyzet ahogy azt előre meg lehetett jósolni.

A második félidőben aztán mintha szerepkavarodásba keveredtek volna a csapatok, hiszen az Atlético ismét átment támadóba, míg a City inkább a védekezésre helyezte a hangsúlyt. A gól váratott magára. Aztán az indulatok is elszabadultak egy szabálytalanság után. Na ez például egy olyan közbeszúrt esemény, ami előre nem kitalálható. Vagyis még az igazán sokat látott elemzők sem sejthetik, hogy kinél szakad el először a cérna, és jelen szituációra átfordítva ki rúg kibe. Azt nemcsak szóvirágnak szántuk, hogy az indulatok eluralkodtak a játékosokon, a gólmentes párbajon egyszer csak úgy tűnt, mindenkinek elfogyott a türelme, és az egész foci átment némi alattomos szabálytalankodás-dömpingbe. Hajhúzás, gáncsolás, számtalan csemege adódott mindazoknak, akik szeretnek a kihágásokon csámcsogni. És nem. Még a ráadásban sem született egyetlen egy gól sem, szóval a Manchester City továbbjutott.

Hogy mi ebből a tanulság?

Az, hogy még egy előre egészen jól felvázolható erőviszonyokat porondra állító meccs esetében sem zongorázhatóak le az esélyek. Mert mindig adódhatnak váratlan fordulatok, és természetesen nemcsak a fociban. Na ezért annyira kedvelt a fogadás, mert esélytelen belefásulni. Még tipikus stratégiákkal vagy ismertnek mondható taktikákkal a tarsolyban sem érdemes jóslásokba bocsátkozni. A tudás, a tapasztalat szülte tudás különösen értékes kincs, mert azért adhat egy nagy adag rálátási képességet és nyitottságot az adott témára. De a fogadásokban mindig, mindenkor benne van az újdonság varázsa!


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Akadozik a Magyar Telekom televíziós szolgáltatása

pén ápr 15 , 2022

adáshiba

Friss, ropogós