A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – egy nemzetközi együttműködés részeseként – pert indít a brit titkosszolgálattal szemben, amiért a Tempora megfigyelési programmal megsértette a nem brit állampolgárok magánszféráját védő jogait. A brit Liberty vezetésével és képviseletével a TASZ, az American Civil Liberties Union, a Canadian Civil Liberties Association, az Egyptian Initiative for Personal Rights, az Irish Council for Civil Liberties és a dél-afrikai Legal Resources Centre úgy döntött, hogy a brit bíróság előtt fogja érvényesíteni a magánélet védelméhez való jogát, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantál.
Az Egyesült Királyság bíróságai előtt erre az 1998. évi Human Rights Act teremti meg a jogalapot, nemcsak brit állampolgárok, így a perben felperesként résztvevő civil szervezetek számára is. A jogszabály kimondja, hogy jogellenesnek minősül, ha egy állami szerv az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon jár el, és feljogosítja a sérelmet szenvedett felet, hogy az ilyen esetet bíróság elé vigye. A civil szervezetek azért indítanak pert, mert a brit titkosszolgálat több szerve (GCHQ, Security Service/MI5, Secret Intelligence Service/MI6) a Tempora-t bevetve megfigyelte az Egyesült Királyságba küldött, onnan kapott, keresztülmenő vagy ott kezelt kommunikációjukat. Ez különösen a szervezetek emberi jogi tevékenysége miatt valószínűsíthető. Az eddig napvilágot látott információk szerint a Microsoft, a Google, a Facebook, a Skype és más szolgáltatók felfoghatatlan mennyiségű személyes adatot adtak át (vagy voltak kénytelenek átadni) a hatóságoknak. Ez a magánszféra olyan mértékű és súlyos megsértése, ami mellett nem lehet szó nélkül elbattyogni.
| A Tempora egy titkos számítógépes rendszer kódszava, amelyet a brit kormány kommunikációs központja (GCHQ) használ. Ezt a rendszert használják a legtöbb, száloptikai kábelből kivont internetes kommunikáció pufferelésére , így ezek később feldolgozhatók és kereshetők. 2008-tól tesztelték, és 2011 végén kezdte meg működését. A Tempora az internet gerincét képező száloptikai kábeleken elfogókat használja, hogy személyes gyanú vagy célzás nélkül hozzáférjen az internetezők nagy mennyiségű személyes adataihoz . Az elfogókat az Egyesült Királyságban és a tengerentúlon helyezik el, a kábeleket vagy leszállóállomásokat birtokló cégek tudtával. A Tempora létezését Edward Snowden , egy korábbi amerikai hírszerzési vállalkozó fedte fel, aki a programról információkat szivárogtatott ki a Guardian egykori újságírójának , Glenn Greenwaldnak 2013 májusában a kormány által támogatott tömeges megfigyelési programokkal kapcsolatos feltárásai során . A Snowden által megszerzett dokumentumok azt mutatták, hogy a Tempora program által gyűjtött adatokat megosztják az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségével. 2018 szeptemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges adatlehallgatási és -megőrzési programjai, beleértve a TEMPORA-t is, „jogellenesek és összeegyeztethetetlenek a demokratikus társadalomhoz szükséges feltételekkel”. |
![[Valid RSS]](https://www.minuszos.hu/wp-content/uploads/logos/valid-rss.png "Validate my RSS feed")
