Véget vetne a politikusbűnözésnek az Integritás Hatóság

Bíró Ferenc, Integritás HatóságA vagyonnyilatkozati rendszer reformját kezdeményezi az Integritás Hatóság (IH), álláspontjuk szerint ugyanis a magyar rendszer nem működik, az ellenőrzés fragmentált, nem éri el a célját.

A hatóság elnöke, Bíró Ferenc szerint az IH idei vagyonnyilatkozati eseti jelentésének megjelenése kapcsán azt mondta, jelentésükben tizenhat javaslatot tesznek, amelyek nyomán a rendszer érdemben változhat. Közölte, a hatóság alapvetően egy digitális platformra szeretné helyezni a rendszert, ami – ha a törvényi akarat megvan – három-négy hónapon belül megvalósítható. A 2025. évi vagyonnyilatkozati ellenőrzési ciklust már lehetne egy digitális platformon végezni. Az ellenőrzéseket egy független szervnek kell végeznie. Arra, hogy ki végezze ezeket az ellenőrzéseket a hatóság nem tesz javaslatot, csak arra, hogy miként végezze.

Az IH működéséről szóló törvény előírja, hogy a hivatalnak jelentést kell készítenie a vagyonnyilatkozati rendszerről – ismertette Bíró, hozzátéve, hogy ajánlásaikhoz több ország rendszereit hasonlították össze a magyarral, és a jó gyakorlatokból vonták le a következtetéseket. A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása.

A vagyonnyilatkozati rendszer nem varázspálca

A legfontosabb ajánlások között szerepel az egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszer, amely a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartaná, kezelné és ellenőrizné. A javaslatok között említették azt is, hogy egy bizonyos időintervallum alatt, de maximum négy évente a nyilatkozattételre kötelezetteket legalább egy alkalommal ellenőriznék. Kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kellene végezni.

A nemzetközi jó gyakorlat szerint a vagyonnyilatkozatokat egy független szervezetnek kell ellenőriznie. E szervezet számára biztosítani kell az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges jogköröket, valamint közvetlen hozzáférést kell adni az összes releváns adatbázishoz is. Jelenleg az IH ezekhez az adatbázisokhoz nem fér hozzá.

A hatóság szerint az egységes vagyonnyilatkozatnak tartalmaznia kell a hazai és külföldi vagyonelemet és érdekeltséget, vagyis az összes jövedelmet, ingóságot, ingatlant, immateriális jószágot, ajándékot, befektetést, pénzügyi követelést, kötelezettséget, egyéb pozíciókat és érdekeltségeket. Utóbbiaknál azokat is, ahol nincs jövedelem – olvasható a sajtóanyagban. „Önmagában a vagyonnyilatkozati rendszer nem egy varázspálca, de mindenképpen egy szükséges eszköz a korrupció elleni küzdelemben” – fogalmazott Bíró.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Addig vizsgálgatták a Magyar Telekom-Telenor egyezséget, amíg okafogyottá nem vált

hét dec 11 , 2023
ShareTweetPinShareMegszüntette a versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amit még 2015-ben a Magyar Telekom és a Telenor hálózati összekapcsolódása miatt indított. A Magyar Telekom Távközlési Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. (ma: Yettel Magyarország Zrt.) még 2014 év végén állapodott meg arról, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G […]
Gazdasági Versenyhivatal

És még ez is...