Nem tért le a nagy elődök által kijelölt útról a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, amely sokat tesz a szakmai közösségekért, az utánpótlás biztosításáért. Veisz Imrét az egyesület főtitkárát kérdeztük.
– Hogyan látja a magyar elektronikai ipar helyzetét annak tükrében, hogy idehaza ezen a területen a külföldi cégek dominálnak.
– Igen, a külföldi tulajdonú cégek dominálnak az elektronikai iparágban. A régi nagy magyar cégek, azok némileg visszaszorultak. Ennek ellenére azt látom, hogy a magyar szakemberek továbbra is ott vannak mind a magyar, mind a külföldi tulajdonú cégeknél. Mint elektrotechnikai egyesület, a magyar villamosipar legnagyobb független szakmai szervezete vagyunk, amit 123 éve alapítottak meg olyan nagy nevű elődeink, mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Liska József, Pattantyús Á. Géza, Zipernowsky Károly, Verebély László, Straub Sándor. Az elődök elkezdték, mi folytatjuk az iparági szakmai közösség építését a céges hovatartozástól függetlenül.
Az egyesület tevékenysége széles palettát fed le, képzéseket szervezünk, kiadói tevékenység folytatunk, szakértői munkákat koordinálunk, rendezvényeket szervezünk. Több, mint hetven éve szervezzük a szakma legnagyobb rendezvényét, a Vándorgyűlés Konferencia, és Kiállítást. Iszonyúan nagy az érdeklődés a rendezvény iránt, idén 1100-an vettek ezen részt úgy, hogy bár jöttek volna többen is a konferencia helyszíne, a szálloda csak ennyi résztvevőnek tudta a részvételt biztosítani. Ezen kívül számos rendezvényt szervezünk, az egyesületi szakmai délutánok is rendkívül népszerűek.
– Mi lehet a nagy érdeklődés oka?
– A magyar szakemberek kiválóak, sokan külföldön állják meg a helyüket, de akik itthon vannak, ők is a topon vannak. Viszont az elektronika világa, a szakma gyors változásban van. Beszéljünk akár a napelemekről, a mobiltelefonokról, elektronikáról, elektrotechnikáról, világítástechnikáról, bármelyik terület iszonyatosan gyorsan változik. A szakembereknek ezt a változást követniük kell. Például, míg korábban egy villamos fogyasztásmérő egy viszonylag egyszerű elektromechanikus szerkezet volt, addig ma már ezek a „villanyórák” számítás- és rádiótechnikai műszerek.
Ma már közel sem elég, hogy az erős áramú villanyszerelő ügyesen beköti a hálózatba, tudni kell ellenőrizni, hogy a fogyasztásmérő kommunikál-e, és ha ezzel gond van, azt el kell tudnia hárítani. Ma már ezek a szerelők is számítógéppel dolgoznak. Ez a változás az egész iparágat érinti, ezért is próbál az egyesületünk az utánpótlást segíteni, például a napokban megrendezett Mi a pálya? pályaorientációs fesztivállal.
– Hogyan látja az utánpótlásnevelés, az oktatás helyzetét?
– Amikor a pályaorientációs fesztiválunkon megnéztem a kiállító középiskolák standjait, nagy örömmel láttam, hogy mennyi minden eszközt, fejlesztést, munkadarabot mutattak be, hogy amiket kihoztak ide kedvcsinálónak azok milyen mély alapos tudást igényelnek. Már-már megható, hogy a középiskolákat képviselő diákok milyen mély tudással rendelkeznek, amikor a kiállított eszközök működését magyarázzák az érdeklődő általános iskolásoknak. Azt gondolom, hogy a műszaki középiskolák szakmailag teljesen rendben vannak. Véleményem szerint a duális képzés nagyon bevált, nagyon hasznos, hogy nem csak az elméletet tanulják a gyerekek, hanem a gyakorlatban is tapasztalatot szerezhetnek.