Szabadon hozzáférhető ex librisek az OSZK weboldalán

<

Az OSZK újonnan kialakított Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatásán keresztül elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában található közel 1100 darabos régi ex libris-állomány, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex libriseinek tízezer darabos gyűjteményegységéből 3400 dokumentum és ezek variánsai érhetők el. A nemzeti könyvtár egyedülálló gyűjteménye a könyvek és a folyóiratok mellett hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően nagy példányszámú, régi és modern műveket egyaránt tartalmazó ex libris-gyűjteménnyel rendelkezik.

Többféle lehetőség a témában való eligazodáshoz

A nemzeti könyvtár új szolgáltatása, a Könyvjegytár többféle lehetőséget nyújt a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában ad keresési lehetőséget nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek fül alatt külön hangsúlyt kapnak az idén évfordulós jeles magyar költők, írók, köztük Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.

Mint írják, az ex libris alapvető célja kezdetben a könyv tulajdonosának megjelölése volt, többnyire birtokosának címerét ábrázoló, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik, eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztották. Az első két magyar ex libris a XVI. századból származik, a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek.

Híres személyek könyvjegyei is megtekinthetők

Az OSZK közleményében kiemelik, hogy a XIX. századi polgárosodás az egyént előtérbe helyezve magával hozta a szimbolikus, a megrendelő személyét jellemző ex librisek széles körű elterjedését, és tudós levéltárosok, könyvtárosok, jogászok, orvosok is készíttettek ex librist. A XIX-XX. század fordulójától napjainkig a könyvjegy egyre inkább elszakadt a könyvtől, és önálló gyűjtés tárgyává vált, gazdag kultúrtörténeti forrásul szolgálnak a képi anyagot kutatók számára.

A modern, XX-XXI. századi ex librisek között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula. A jelesebb ex libris-gyűjtők közül kiemelhető Arady Kálmán orvos, művészettörténész, a régi magyar ex librisek tudós szakértője, Csatkai Endre Kossuth-díjas művészettörténész, múzeumigazgató, Ebergényi Tibor egri könyvtárigazgató, Galambos Ferenc jogtanácsos, bibliográfus és Bélley Pál irodalomtörténész, aki hosszú ideig az OSZK osztályvezetője volt. A 110 éve született Weöres Sándor és a 140 éve született Babits Mihály maga is készíttetett könyvjegyet, valamint az idén 250 éve született Csokonai Vitéz Mihályra, és a 40 éve elhunyt Illyés Gyulára vonatkozóan is több ex libris szerepel a Könyvjegytárban.