Rémes lesz 2024

Idén a mesterséges intelligenciával súlyosbított kibertámadások és a természeti katasztrófák, vis maior események az üzleti kockázatok legfőbb meghatározói. A magyar vállalatoknak a szabályozási környezet és a gazdasági növekedés üteme is fejtörést okoz.

Az Allianz Trade 2024-es, 92 ország több mint háromezer cégvezetőjének részvételével készült Kockázati Barométere kimutatta: a legtöbb cég az internetes csalásoktól, incidensektől, az ellátási láncok átalakulásából fakadó, az üzletmenetet is veszélyeztető nehézségektől és a természeti katasztrófáktól tart. A magyar vezetők félelmei eltérnek a nemzetközi átlagtól, hazánkban a természeti katasztrófákat, vis maior eseményeket tartják a legnagyobb kockázati tényezőnek, amelyeket az Európai Uniós szabályozási és támogatási környezet változásai és hatásai, valamint a negatív makrogazdasági folyamatok követnek.

Globális kockázatok

Az idei Kockázati Barométer több mint 2700 cégvezető visszajelzése alapján rangsorolta a fő üzleti kockázatokat, amelyekkel a vállalatok 2024-ben várhatóan szembesülnek majd világszerte és azon belül Magyarországon. Az Allianz szakértői arra jutottak, hogy a három vezető kockázati tényező a digitalizációval, az éghajlatváltozással és a bizonytalan geopolitikai környezettel van összefüggésben. A kibernetikai kockázatoknak és az üzleti tevékenység fennakadásának egymással szorosan összefüggő veszélye tavalyhoz hasonlóan a legaggasztóbb üzleti veszélyforrások közé került. Ez gyakorlatilag minden szektorban dobogós helyen szerepelt.

Az ellátási láncban jelentkező zavarok miatt a cégvezetők legjobban az üzletmenet megakadásától tartanak, amely érthető, ha csak az idei év eleji, Vörös-tengeri konfliktusra és annak világkereskedelemre gyakorolt, már most érezhető hatására gondolunk. Ez lett a vezető kockázati tényező a gyártási, vegyipari, élelmiszeripari és kiskereskedelmi szektorokban. Idén a rangsorban feljebb (a hatodik helyről a harmadikra) sorolták a természeti katasztrófákat, emellett a tűz és robbanás által okozott károk kockázati helyezése is a kilencedikről a hatodikra ugrott. A mezőgazdaságban például érthető módon az első három helyen a klímaváltozás, természeti katasztrófák és a környezeti kockázatok (például szennyezettség, vízhiány) állnak.

Ugyanakkor azok a kockázatok, amelyek az elmúlt években még előtérben voltak, mint például az energiaválság és a Covid-19-hez kapcsolódó problémák, hátrébb kerültek, hiába aktuálisak továbbra is a világ számos országában.

A hazai kockázati tényezők

A magyar cégvezetők listáján a globális trendekkel szemben hátrébb sorolódott a kibertámadások kockázata, egészen a kilencedik helyre (a tavalyi negyedikről), a klímaváltozással együtt – mindkét jelenséget 12 százalék jelölte meg fontos kockázati tényezőként. Hazánkban az elsődleges veszélyforrásnak a természeti katasztrófákat adta meg a vállalati válaszadók 36 százaléka, ezzel a tavalyi hatodik helyről került előre a rangsorban. Ezután következnek harminc-harminc százalékos említési aránnyal a jogszabályi és szabályozási változások (például vámok, gazdasági szankciók, protekcionizmus), valamint a makrogazdasági folyamatok alakulásai (például infláció, defláció, monetáris politika, megszorító programok).

Új kockázati források a listában a tűz és robbanás okozta károk (24 százalék), a fizetésképtelenség (21 százalék) és az olyan piaci folyamatok, mint például az erősödő verseny, új cégek megjelenése, vagy a fúziók és felvásárlások (14 százalék). A legnagyobb zuhanó az energiakrízis, amely tavaly még a vállalatok felét aggasztotta, idén már csak tizenhárom százalékát, így a tavalyi első helyről a nyolcadikra zuhant vissza.

Növekvő online fenyegetettség

A kiberfenyegetések már harmadik éve a legfontosabb kockázati tényezőnek számítanak világszerte. Az Allianz felmérése során válaszoló vállalatvezetők az adatbiztonság megsértését tartják a legaggasztóbbnak (59 százalék), amelyet a kritikus infrastruktúrát és a fizikai eszközöket ért támadások követnek (53 százalék). Szintén 53 százalékkal a második helyen állnak a zsarolóvírus-támadások, melyek közelmúltbeli erősödése példátlan, 2023-ban az ehhez kapcsolódó biztosítási kárigények 53 százalékkal növekedtek 2022-hez képest.

A kiberbűnözők folyamatosan újabb technológiai lehetőségek után kutatnak, a rendkívül népszerű generatív mesterséges intelligenciát például a támadások automatizálására és felgyorsítására használják, valamint egyre hatékonyabbá fejlesztik a zsaroló és adathalász támadásokat. Tovább növelik a céges biztonsági kockázatokat a gyenge kiépítettségű kibervédelmi rendszerek – főként a mobileszközökön –, a kiberbiztonsági szakemberek hiánya, valamint a kisebb vállalkozások rászorultsága a kiszervezésre, melyek 2024-ben még inkább égető problémák lesznek.

„A világgazdasági növekedés lassulásával teret nyertek a kiberbűnözők, akik igyekeznek kihasználni a gazdasági szereplők sérülékenységét, így globálisan rohamosan növekszik az online csalások, zsarolások száma. Egy hackerek által intézett támadás a cégek teljes it-rendszerét blokkolhatja, ami súlyos károkat okozhat üzletileg, napokra visszaeshet az ügymenet. Továbbá gátolhatják a számlázási belső irányítási rendszereket és az ügyfelekkel való kapcsolattartást is, visszaélhetnek a szervezet nevével, hamis számlaszámmal jelenhetnek meg, vagy akár a pénzügyi forrásaiktól is elvághatják a gazdaság résztvevőit – elemezte a Barométer eredményeit Bujdosó Tünde, az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója. A cégeknek azt tanácsoljuk, készüljenek fel a legrosszabbra és legyen előre kidolgozott forgatókönyvük egy kibertámadás esetére, mert ez jelentősen javíthatja az esélyeiket éles helyzetben és akár komoly károktól mentheti meg a szervezetet — tette hozzá Bujdosó.