Pegasus-gate: A bíróság szerint alapjogokat sértett az adatvédelmi hatóság

A Fővárosi Törvényszék első fokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Pegasus-szal lehallgatottak jogai, ezért kötelezte az adatvédelmi hatóságot új eljárások lefolytatására. 

A TASZ Pegasus-szal megtámadott ügyfelei – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. Erre nem került sor: vizsgálata során a hatóság mindent rendben talált, a határozata jelentős részét pedig titkosította, vagyis hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak az embereknek, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg a Pegasus szoftverrel.

A NAIH nem reflektált

arra sem, hogy az érintettek – újságíróként és ügyvédként – különösen szenzitív adatokat kezelnek a munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, amely szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Végezetül 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, hosszú időre akadályt gördítve a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, de nem a megfigyeltek érdekeit szolgálva. Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a sértettek bírósághoz fordultak.

Az ítéletek alátámasztja a TASZ álláspontját, hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben

„A Törvényszék remélhetően rászorítja az adatvédelmi hatóságot, hogy az adatvédelem első számú letéteményeseként ne a nemzetbiztonsági szolgálatok álláspontját tegye magáévá kritikátlanul, hanem nyújtson hatékony támogatást ahhoz, hogy a Pegasus segítségével megfigyelt közéleti szereplők utólagosan megtudhassák, hogy mikor, miért és mennyiben figyelték meg őket” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje.

Az adatvédelmi hatóság alapvető feladata,

hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak. Ráadásul nemcsak egy konkrét megfigyelés számíthat jogellenesnek, hanem az a helyzet is, amikor a megfigyelés papíron törvényes, de a törvény annyira megengedő, hogy érdemi alapjogi követelmények hiányában bárki „törvényesen” megfigyelhető. A Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne. Az ítélet bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától. A Pegasus-eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl, Molnár Noémi és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják.

„Az ügy a konkrét jogsértésein túl rámutat arra, hogy mennyire súlyos problémákat okozhat mind egyéni, mind társadalmi szinten az, ha a jogalkalmazók pusztán a formális, írott jogszabályi rendelkezéseket veszik figyelembe, anélkül, hogy a szabályozás célját és alkotmányos szerepét értékelnék. Ebben jelent előrelépést a bíróság mostani döntése” – jelentette ki Nehéz-Posony, a TASZ ügyvédje.