Nagy tételben vásárolják a kiberbűnözők a kártyaadatokat a darkweben

bankkártyaBecslések szerint mintegy 24 milliárd illegálisan megszerzett felhasználónév és jelszó van a kiberbűnözők birtokában, az internet sötét oldalán, a darkweben működő oldalakon a legkeresettebbek például a friss kártyaadatok, amelyeket a csalók nagy tételben vásárolnak meg, hogy a személyazonossággal visszaélve, csaljanak.

Az szlovák it-biztonsági szoftvergyártó ESET elemzése szerint azokban az országokban, ahol Chip and PIN, másnéven EMV biztonsági rendszert vezettek be, nehéz a bűnözőknek az adatokat klónozott kártyákká alakítani, ezért a leggyakrabban online használják a kártyát nem igénylő (CNP) támadásokhoz. A csalók gyakran luxuscikkeket vásárolnak az adatok segítségével vagy nagy mennyiségben vesznek ajándékutalványokat – ez is egy népszerű módja a jogellenesen szerzett pénzek tisztára mosásának. Bár a szakértők szerint nehéz pontosan felmérni az így bekövetkezett károkat, a becslések szerint a világ legnagyobb alvilági piacterének üzemeltetői 358 millió dollárt kerestek így, majd “nyugdíjba mentek”.

A kutatók az öt leggyakoribb hackermódszert bemutatva közölték, az adathalászat a kiberbűnözők egyik legnépszerűbb lopási módszere. A legegyszerűbb trükk, amikor a hacker egy legitim szervezetnek – például banknak, e-kereskedelmi cégnek vagy műszaki vállalatnak – adja ki magát, hogy rávegye a felhasználót a személyes adatok megosztására vagy rosszindulatú szoftverek letöltésére. Gyakran arra ösztönzik áldozatukat, hogy kattintsanak egy linkre vagy nyissák meg a csatolmányt. Ezáltal a felhasználó egy adathalász oldalra juthat, ahol személyes és pénzügyi adatok megadására kérik. Az adathalászat 2022 első negyedévében minden eddiginél magasabb szintet ért el a statisztika szerint.

Az átverések az elmúlt években tovább fejlődtek. Manapság már előfordulhat, hogy e-mail helyett egy kártékony sms-t kap az áldozat a hackertől, aki futárszolgálatnak, kormányhivatalnak vagy más megbízhatónak tűnő szervezetnek adja ki magát. A csalók fel is hívhatják az embereket, hogy megerősítsék, valóban megbízhatóak, és így próbálnak kártyaadatokat megszerezni. Az sms-ben történő adathalászattal (smishing) összefüggő esetek száma 2021-ben több mint kétszeresére nőtt az azt megelőző évhez képest, míg a hangalapú adathalászat (vishing) szintén jócskán megugrott egy felmérés szerint.

A kiberbűnözők gyakran használnak kártevő szoftvereket is. Ezek közül néhány a billentyűleütéseket rögzíti – például amikor a kártyaadatokat gépelik be egy webshopban vagy banki oldalon. Más esetekben népszerű weboldalakat fertőznek meg és megvárják, hogy a felhasználók felkeressék azokat. Ezek a Drive-by-download típusú kártevő szoftverek azonnal települnek az eszközökre, amint valaki meglátogatja a fertőzött weboldalt. Az információtolvaj szoftverek pedig gyakran valódinak és megbízhatónak tűnő, de valójában rosszindulatú mobilalkalmazásokban is megtalálhatók.

A szakemberek figyelmeztetése szerint előfordul az is, hogy a hackerek kártékony szoftvereket telepítenek az e-kereskedelmi cégek fizetési oldalaira. Ezek láthatatlanok az áldozat számára, de képesek megszerezni a bankkártya-adatokat azok beírásakor. A felhasználók itt látszólag nem sokat tehetnek adataik biztonsága érdekében azon túl, hogy csak nagynevű márkáktól és neves weboldalakon vásárolnak, amelyek valószínűleg biztonságosak. A digitális “lefölözéses” (digital skimming) esetek száma 150 százalékkal nőtt 2021 májusa és novembere között.

A kártyaadatokat gyakran közvetlenül azoktól a vállalatoktól lopják el, amelyektől a felhasználó vásárol. A hackerek szempontjából ez egy költséghatékony módszer, mivel egyetlen támadással hatalmas adathalmazhoz juthatnak hozzá. Veszélyes lehet a nyilvános wifi hotspotokon keresztül létrejövő kapcsolódás is: a felhasználó ugyanis még akkor sem lehet biztos abban, hogy a kapcsolat biztonságos, hogyha fizet érte, mivel a hackerek is használhatják a hozzáférést, hogy kémkedjenek az adatok után, miközben a felhasználó beírja azokat az eszközébe.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Büntetett a Médiatanács

hét júl 18 , 2022
A televíziók és rádiók médiaszolgáltatói, valamint a virtuális videótékákat működtető szolgáltatók számára törvény írja elő, hogy tartalmaik között meghatározott százalékban európai, illetve magyar alkotások, valamint öt évnél nem régebbi műsorszámok szerepeljenek. A Médiatanács ezeknek az előírásoknak a 2021-es teljesülését vizsgálta. Az európai gyártású műsorok arányára vonatkozó kötelezettséget az Európai Unió […]
Médiatanács