A múlt irodalmának szövegeit vizsgálják a mesterséges intelligencia segítségével a Miskolci Egyetem (ME) munkatársai.
Az ME azon dolgoznak, hogy létrehozzák a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának, oktatásának és a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát, legyen szó különböző nyelvfeldolgozó algoritmusok fejlesztéséről vagy a XVIII-XIX. századi kézírást felismerő eszközökről.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár összefogásával működő Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium konzorciumi partnereként az ME Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének, valamint az egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkatársai felelnek a a 2022 és 2026 között megvalósuló projektben egyebek mellett azért, hogy a mesterséges intelligencia elegendő tanítóanyaggal rendelkezzen egy adott korszak kézírásának felismeréséhez – például Arany János akadémiai titoknoki, majd főtitkári működésének időszakából (1865-1977) -, de részt vesznek különböző szemantikus adatbázisok építésében is, mint amilyen a Barokk lelkiség elnevezésű projekt, melynek keretében XVII-XVIII. századi imádságos és egyéb szakrális könyvek feldolgozása zajlik.
Az ME munkatársai foglalkoznak továbbá Kölcsey Ferenc esztétikai tárgyú írásainak digitális térbe emelésével és Hajnóczy Péter (1942-1981) fennmaradt hagyatékának digitális feldolgozásával is. A program jelenlegi ütemében az ME felel a Born digital című részprojektért is, amelynek egyik fő célja a Magyarországon nyomtatásban megjelent kritikai kiadások digitalizációja. Így a már említett nevek mellett olyan szerzők életműveinek digitális hozzáférhetőségén dolgoznak, mint Petőfi Sándor vagy Babits Mihályné – olvasható a közleményben. Az egyetem közreműködésével megvalósuló projekt legfontosabb célja, hogy a digitális örökség kutathatóvá tételével szélesebb felhasználói kör számára nyújtson célzottabb, intelligens hozzáférést a nemzeti kulturális örökséghez.