Máshol így működik az e-jegyrendszer X.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a napokban írta alá a fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést. Sorozatunkban az elektronikus jegyrendszer működésének külföldi példáit mutatjuk be.

A varsói tömegközlekedésben 2001 októberében vezették be az elektronikus jegyrendszert. 2013 májusától a havi-, a kilencvennapos, valamint a nyugdíjas és többgyermekes családi éves bérletet kizárólag a névre szóló, fényképpel ellátott érintés nélküli kártyákra lehet feltölteni. Korábban név nélküli havi-, ill. kétheti bérletek is feltölthetők voltak. Ennél rövidebb lejáratú jegyek – a napi- és hétvégi jegyek, átszálló- és vonaljegyek –, továbbá is csak a mágnescsíkkal ellátott papírjegyként válthatók meg — írja az MTI.

A feltöltött bérleteket a fővárosi és az integrált helyközi járatokon használják, csak első használatkor kell érvényesíteni. Az érvényesítő berendezéseket a városi buszokon, villamosokon, valamint a metróállomások beléptető kapuin szerelték fel. A kártyákat a Lengyel Éremkibocsátó Kft. (Mennica Polska S.A.) gyártja, az érvényesítő berendezéseket a francia Monetel szállította, százmillió zlotyt (24 millió eurót) felülmúló költséggel. Miután 2013-ban a kibocsátott kártyákra mintegy tízezer bérletet töltöttek fel illegálisan, a fővárosi közlekedési vállalat egy biztonságosabbra, ugyanakkor rugalmasabbnak is tűnőre, a londoni Oyster Cardhoz hasonlóra szeretné felváltani a jelenlegi rendszert.

A Mifare kódoló rendszerben működő varsói csipkártyák még a parkolójegyek kiváltását teszik lehetővé. Az elektronikus jegyrendszer, valamint a városi kártyának elnevezett, más funkciókkal – parkolójegyvásárlási, kulturális rendezvényekre kedvezményes belépővásárlási funkcióval – kibővített rendszer számos más lengyel városban is működik. (Folytatjuk.)