Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama

A világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) idén 28. alkalommal állította össze a Transparency International (TI). Magyarország 2022-ben az Európai Unió legkorruptabb tagállama lett. Ez az eredmény a jogállamiság évtizedes erodálódásának, az állam foglyul ejtésnek és a rendszerszintű korrupció kialakulásának tudható be – olvasható a TI Magyarország jelentésében.

Magyarország az EU végén

A Korrupció Érzékelési Index (CPI) legfrissebb eredményei szerint a magyarországi korrupciós helyzet tovább romlott: 2022-ben Magyarország a 0-tól (legkorruptabb) 100-ig (legkevésbé korrupt) terjedő skálán 42 pontot ért el, ezzel 180 ország közül a 77. helyen áll, 1 pontot és 4 helyet rontva az előző évhez képest. Ez globálisan közepes teljesítménynek tekinthető, de az Európai Unión belül Magyarország az utolsó helyre csúszott vissza.

Magyarország eredményei jelentősen rosszabbak, mint a közvetlen regionális versenytársainak tekintett országoké. Csehország és Szlovénia más európai országokkal együtt 56 ponttal a 41. helyet érte el. Lengyelország 55 ponttal a 45., Szlovákia 53 ponttal a 49., Horvátország 50 ponttal az 57. helyen végzett a TI korrupciós rangsorában.

Magyarország utolsó helye az Európai Unióban egy több mint egy évtizede tartó folyamat „csúcspontja”, amelyet a jogállamiság eróziójának, az állam foglyul ejtésének és a rendszerszintű korrupció kialakulásának eredménye. Míg 2012-ben Magyarország a 19. helyen állt az akkori EU-27-ben, addig teljesítménye trendszerűen romlott, 2019-re, majd 2021-re már csak Bulgária állt rosszabbul. (2020-ban az utolsó helyen hármas holtverseny alakult ki Magyarország, Románia és Bulgária között). Magyarország 2022-re elvesztette az egy évvel korábbi minimális előnyét az EU legszegényebb országával szemben: Bulgária valamelyest javított, míg Magyarország pozíciója romlott. Összességében Magyarország helyezése a világ korrupciós indexében az elmúlt tíz évben a legnagyobb mértékben csökkent.

A jogállamiság nem fog egyik napról a másikra helyreállni

A Korrupció Érzékelési Index bemutatásával párhuzamosan a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) közzétette a korrupcióról szóló éves jelentését is, amely átfogóan elemzi a jogállamiság, a közbeszerzés és az uniós források felhasználásának helyzetét, valamint a korrupció gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását.

Az elmúlt év legjelentősebb fejleményei közé tartozik, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió történetében először az áprilisi országgyűlési választások után jogállamisági eljárást indított Magyarországgal szemben, feltételekhez kötve az uniós források lehívhatóságát – áll a TI Magyarország jelentésének jogállamiságról szóló fejezetében. Mindez azt jelzi, hogy egy évtized után szemléletváltás történt az EU-ban, és sem az uniós intézmények, sem a kulcsfontosságú tagállamok nem nézik tétlenül, hogy egyes tagállamokban – elsősorban Magyarországon és Lengyelországban – jogsértések és rendszerszintű korrupció történik.

2023 januárjától a jogállamisági mechanizmus értelmében Magyarország nem jut hozzá a 2021-2027-es költségvetési ciklus három operatív programjából származó források 55 százalékához, azaz 6,3 milliárd euróhoz (mintegy 2500 milliárd forint, a teljes kohéziós finanszírozás közel 30 százaléka), amíg nem teljesíti az Európai Bizottság által meghatározott 17 feltételt („mérföldkövet”). Az EU a gazdaságélénkítési alapból (RRF) származó 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) közvetlen támogatás zárolásának feloldását is összesen 27 úgynevezett „szuperfeltételhez” kötötte.

A jelentés megállapítja, hogy az uniós nyomásra tett, az uniós pénzekkel való visszaélések megfékezését célzó lépések a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) időszakának egyetlen komoly korrupcióellenes intézkedéseinek tekinthetők, noha a kormány valódi célja a pénzszerzés, nem pedig a jogállamiság helyreállítása. A TI Magyarország szerint a csomag még ez utóbbira sem alkalmas, hiszen a korrupció áthatja az állami struktúrát, a visszaélések a rendszer részévé váltak. Az államfoglalás már az előző évtized közepére befejeződött.

„Ha a Bizottság szigorúan ellenőrzi az új szabályok végrehajtását, akkor az uniós forrásokkal való visszaélések csökkenésére lehet számítani a jövőben, de az elmúlt évtized intézményi rombolását nem lehet visszacsinálni, a jogállamiságot nem lehet „egy csapásra” helyreállítani” – mondta Martin József Péter Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a CPI eredményeit és a TI Magyarország jelentését ismertetve.

A közbeszerzés és az uniós források elosztása a korrupció melegágya

Bár Magyarország az uniós költségvetés egyik legnagyobb kedvezményezettje, a beáramló pénz nem járult hozzá a hatékonyság vagy a vállalkozások számával mért gazdasági aktivitás növekedéséhez, az egyenlőtlenségek sem csökkentek, a korrupció viszont nőtt. Ahogy a TI Magyarország jelentésében a közbeszerzésekről és az uniós források elosztásáról szóló fejezetből kiderül, a közbeszerzések gazdasági súlya Magyarországon továbbra is jelentős, miközben a rendszer korrupciós kitettsége magas.

Az Európai Bizottság többször felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzésekben magas az egyfordulós pályázatok aránya, ami jelentősen csökkenti a verseny intenzitását. Az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseknél az egyfordulós tenderek 35 százalékos aránya továbbra is jóval meghaladja a 15 százalékos uniós célértéket. A közbeszerzési szerződések megszerzésének versenyfeltételeit tovább rontja, hogy a legfontosabb beszerzéseket a kormány rendszeresen mentesíti a hagyományos közbeszerzési eljárások alól, például a koronavírusjárványra hivatkozva vagy nemzetbiztonsági okokból. Az elmúlt év sem volt kivétel: a korábbi években indított, az uniós jogszabályokkal ellentétes koncessziók lezárultak, általában kormányközeli nyertesekkel (például két koncesszió a hulladékgazdálkodásra és az autópályák üzemeltetésére, mindkettő 35 évre).

Magyarország gazdasági teljesítménye uniós összehasonlításban alacsony

Magyarország az EU legkorruptabb országává vált annak ellenére, hogy a koronavírusjárványt megelőző hét évben erős gazdasági növekedés volt tapasztalható – derül ki a TI Magyarország jelentés gazdasági trendekről szóló fejezetéből. A korábbi évekhez hasonlóan az EU-ban továbbra is szoros összefüggés van a nemzeti jövedelem és a korrupció között. Magyarország az uniós összehasonlításban alacsony nemzeti jövedelemmel rendelkező, korrupcióval sújtott tagállamok alsó ligájában ragadt, annak ellenére, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2013 és 2022 között nem kevesebb mint 39 százalékkal nőtt. A fő okok, amiért Magyarországnak nem sikerült javítania pozícióján az uniós országok között, a jogállamiság lerombolása és a rendszerszintű korrupció.

A Jelentés megállapításai szerint 2016 óta több, egymással összefüggő tényező vezetett ahhoz, hogy a jogállamiság lerombolása és a rendszerszintű korrupció (a befektetési paradoxon) ellenére a magyar gazdaságban intenzív befektetési tevékenység zajlik, nemcsak az állami, hanem a magánberuházások terén is. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a cinkos vállalkozásoknak és oligarcháknak juttatott közpénzek idővel magánvagyonná váltak; a hazai gazdaságot az infláció alatti hitelkamatok miatt évek óta erőforrásbőség jellemezte; a közbeszerzések és az uniós forráselosztás rendszerszintű túlárazása pedig javította a beruházási és növekedési statisztikákat. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a gazdasági szereplők jelentős része az elmúlt évtized második felétől kezdve beletörődött a jogállamiság megbomlásába és a rendszerszintű korrupcióba, egyfajta „új normaként” elfogadva azt.