E-jegyrendszerper: Csak az ügyvédek nyertek

Tíz év után véget ért a budapesti e-jegyrendszerper: a nemzetközi választottbíróság döntése nyomán 5 950 000 eurót fizet a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a német Scheidt & Bachmann cég, amiért olyan szerződésszegést követett el, amely miatt a BKK jogszerűen mondta fel a 2014-ben aláírt vállalkozási szerződést.

A BKK azt közölte, hogy a perben tárgyalt ügy szálai 2014 októberéig nyúlnak vissza, ekkor kötött a közlekedési vállalat akkori vezetése vállalkozási szerződést a budapesti elektronikus jegyrendszer komplex kivitelezésére, amely a tervezéstől a kiépítésen át az üzemeltetésig valamennyi tevékenységet magában foglalta. Az úgynevezett AFC Projekt megvalósításához a BKK az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 54,5 millió euró összegű hitelét vette igénybe.

Felidézték, hogy a vállalkozási szerződés rendelkezései alapján a projektet hét külön fázisra osztottan kellett megvalósítani; 2018. november 21-ig a szerződésben előírt hét helyett csupán négy projektfázis valósult meg, ebből az időrendben utolsó ráadásul jelentősen csökkentett műszaki tartalommal, illetve ebben a formában működésképtelen rendszert eredményezve. A szerződéses biztosítéki rendszer részét képező bankgaranciák a projekt elhúzódása miatt lejártak, és azokat a német cég többszöri felszólítás ellenére sem hosszabbította meg, ezért a BKK 2018. november 21-én egyoldalúan felmondta a szerződést.

A bírósági tárgyalás az írásbeli szakaszt követően 2023. október 16. és 21. között Budapesten zajlott le, majd a választottbíróság ismertette a felekkel a bíróság előzetes jogvéleményét 2024. január végén. A jogvéleményben a választottbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár

a BKK a szerződést jogszerűen mondta fel

– és így jogosult a kifizetett előlegek és a meghiúsulási kötbér összegére -, a projektben megvalósult késedelmeket és a műszaki tartalom többszöri, jelentős mértékű változtatását túlnyomórészt a BKK tevékenysége okozta.

Ennek megfelelően a választottbíróság a BKK kártérítési igényeit csak részlegesen tartotta megítélhetőnek, ugyanakkor a Scheidt & Bachmann követelései közül is több elemet részlegesen megítélendőnek talált. Úgy folytatták, hogy a választottbíróság álláspontja azon alapult, hogy az eredeti szerződés nem védte kellően a BKK érdekeit, a későbbi módosítások pedig kifejezetten gyengítették a BKK pozícióját, azért nem volt lehetséges – bár erre a perben rendelkezésre álló minden eszközt a BKK felhasznált – a meghiúsult projektre fordított összes fővárosi kiadást, több mint tízmilliárd forintot visszaszerezni.

A végleges döntést március 5-én kézbesítették a feleknek, a Scheidt & Bachmann a kézbesítéstől számított öt munkanapon belül köteles átutalni a csaknem hatmillió eurót a BKK számlájára. A választottbírósági eljárás eredményeként sikerült a korábbi vezetés által kifizetett összeget részlegesen visszaszerezni, így a budapestiek veszteségét mérsékelni. Ez az összeg a fővárosi közösségi közlekedés céljaira használható fel.