A szegedi kutatók nem viccelnek: zenét oszcilláló elektromos mezővé alakítottak

frekvenciaA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói elsőként alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé, és sikeresen mutatták ki annak egy natív enzim aktivitására gyakorolt hatását – közölte az intézet.

A közlemény szerint a zene tudat nélküli élő anyagokra gyakorolt hatása régóta a tudományos és általános érdeklődés tárgya. A legtöbb ezt vizsgáló tanulmányban tudat nélküli élőlények vagy biomolekulák zenét “hallgatnak” a levegőből, és a kutatók arról számoltak be, hogy a megfigyelt hatások, amikor egyáltalán voltak ilyenek, jellemzően kis méretűek és közvetettek. Az SZBK Biofizikai Intézete membrán biofizika csoportjának kutatói ezért egy a zenéből származó, de a légnyomástól eltérő időfüggő fizikai mennyiség biokémiai hatását vizsgálták meg kísérleteikben. Egyedülálló megközelítést alkalmazva a zenét váltakozó árammá, azt pedig oszcilláló elektromos mezővé (AC-mező) alakították át elektródák segítségével. 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból generáltak AC-mezőt, és ennek hatását mérték az élesztő vakuólum – sejtnedvüreg – membránján keresztül protont pumpáló enzim, a V-ATPáz működésére.

A Páli Tibor vezette csoport választása azért esett erre az enzimre, mert számos életfolyamatban kulcsszerepet játszik, és egy az ATP-t hidrolizáló forgómechanizmus szerint működik, amely periodikus töltésmozgásokkal jár együtt. Emellett az SZBK kutatói több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezzel az enzimmel kapcsolatban. Az elvégzett mérések alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az AC-mező befolyásolja a membránon keresztüli periodikus töltésmozgásokat a működő enzimben. A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek domináns frekvenciái harmonikus viszonyban vannak egymással és az enzim becsült forgási frekvenciájával. Páli felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az enzim megfigyelt “zenei preferencia-sorrendjéből” nem lehet általános és nem tudományos kontextusban felhasználható következtetéseket levonni. A kutatók fő megállapítása az, hogy a membránhoz kötött enzimek periodikus töltésmozgásokkal járó működésére a transzmembrán potenciál összetett, akár véletlenszerű lokális rezgései is hatással lehetnek. Ez az új jelenség további úttörő kutatást igényel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Hogyan kezdjük el az új évet? Közelednek az újévi munkaügyi feladatok

ked jan 11 , 2022
A Grant Thornton Consulting Kft. tanácsadói összeszedték azokat a legfontosabb munkáltatói feladatokat, amelyeket minden Magyarországon működő vállalkozás vezetőinek hasznos áttekintenie. Az alábbiakban csokorba szedtük a 2022-es év indítására vonatkozó teendők listáját. Mik a teendők 2022. január 31-ig? A 2022-es adóév indulásával a januári hónap a legnagyobb terhelés a munkaügyi adminisztráción, […]
Hogyan kezdjük el az újévet?