A háziasítás nyomait találták meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai élesztőgombákban, kutatási eredményeik fontos szerepet kaphatnak az élelmiszeripar, például borászat számára hasznos új élesztőtörzsek kiválasztásában és vizsgálatában. A HCEMM közleménye szerint az élesztőgombák nélkülözhetetlen szereplői az élelmiszeriparnak, számos élelmiszer alapvető erjedési […]
biológia
Szennyezett genomadatok tisztítására alkalmas szoftvert fejlesztettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai. A nagy áteresztőképességű szekvenálásban a közelmúltban elért technológiai fejlődés és a szekvenálási költségek zuhanása a genomszekvencia-adatbázisok soha nem látott mértékű növekedéséhez vezet. A közelmúltban számos nagyszabású szekvenálási kezdeményezés indult azzal a céllal, hogy a rovarok, gerincesek, gombák, növények […]
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is. A Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség […]
A hatfős magyar csapat egy arany és öt ezüstérmet szerzett a Thaiföld fővárosában, Bangkokban december elején megrendezett 20. Nemzetközi Junior Természettudományi Olimpián (IJSO). A versenyt 2004-ben Indonézia alapította. Azóta Magyarország minden évben részt vesz a 16 évesnél fiatalabb korosztály számára meghirdetett természettudományi olimpián, ahol a versenyzők biológiából, kémiából és fizikából […]
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport a fizika és az evolúció közötti kapcsolatot tárta fel. Az ÖK munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről” (Assembly Theory) szóló új munka […]
Karikó Katalin biokémikus, a „kisújszállási asszonyság*” és Drew Weissman mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó és Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését. A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS […]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kémikusai a fehérjék normális és kóros téralkatának vizsgálata közben felfedezték, hogy az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem jótékony folyamatokban is részt vesznek, például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában. Perczel András kutatócsoportjának felfedezése segítségével sikerült megérteni, hogy a hormonfehérjék egyedi térszerkezeti és raktározási […]
Magyar tudósok megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai bebizonyították, hogy az autókatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen […]
A színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fotoszintézis által támogatott folyamatra – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak vizsgálatából. Az ELTE közleménye szerint felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek. Mint […]
A növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai. A tuskógombák a Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartoznak, egyes kolóniáik korát nyolcezer évre, méretüket csaknem ezer hektárra becsülik. Azonban nem a koruk vagy a méretük a leglényegesebb tény, hanem kórokozó képességük. […]
![[Valid RSS]](https://www.minuszos.hu/wp-content/uploads/logos/valid-rss.png "Validate my RSS feed")
