Sokat köszönhetnek a mozifilmek a tévéknek

A televíziós sugárzásoknak köszönhetően átlagosan tizennégyszeresére nőtt a magyar mozifilmek nézőszáma a filmszínházakban elért közönségszámhoz képest.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a legsikeresebbek a filmcsatornák voltak, amelyek átlagosan huszonötszörösére emelték az egész estés filmek nézőtáborát. A legjelentősebb eltérés a 2010 és 2019 között készült produkcióknál rajzolódott ki, ahol több mint negyvenszeresére bővült a közönség száma. A vizsgálat megállapította, hogy napjainkban csak fenntartásokkal állítható, hogy a mozizás egy bárki számára problémamentesen elérhető szórakozási forma. Ennek legfőbb okát nem a gyors ütemben emelkedő jegyárakban, hanem sokkal inkább a mozi infrastruktúrájában, fővárosi és nagyvárosi orientáltságában kell keresni. A mozijegyek felét évtizedek óta a fővárosban adják el, ugyanakkor a magyar háztartások 96 százalékában van tévé, sok helyen nem is egy.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mozilátogatók száma az 1960-as évek óta csökkent. Ez a tendencia 2014 és 2019 között tört meg egy időre, ekkor a látogatók száma meredeken, ötven százalékkal nőtt; ennek a felívelésnek a koronavírus-járvány vetett véget, a jegyeladások ekkor történelmi mélypontra zuhantak. A jelek szerint a pandémiát követően a mozi „talpra állt”: 2022-ben a látogatók száma nagyjából kétharmadával nőtt. Az NMHH arra kereste a választ, hogy a televíziós bemutatások mennyiben járulnak hozzá a magyar filmkultúra népszerűsítéséhez.

Van, amiben a kereskedelmi filmcsatornák bizonyultak hatékonynak

A hazai mozifilmek elsődleges forrásának a közszolgálati televíziók tekinthetők, hiszen az MTVA négy csatornája csaknem annyi produkciót vetített, mint a harminc kereskedelmi vetélytársa együtt. A televíziók mozifilmkínálata műfaji szempontból is jelentős eltéréseket mutat. A közszolgálati csatornák elsősorban a dráma műfajába sorolható alkotásokat és a vígjátékokat preferálták, de ezek mellett kiemelt figyelmet szántak a klasszikus irodalmi művek filmes adaptációinak és a társadalmi vonatkozású szatíráknak, valamint a történelmi filmeknek is. A kereskedelmi tévék ellenben a vígjátékokat, a krimiket, a thrillereket, a kaland- és akciófilmeket részesítették előnyben. A többszöri ismétlésekben a kereskedelmi filmcsatornák bizonyultak hatékonynak, ezek átlagosan huszonötszörösére emelték az egész estés filmek nézettségét.

Az NMHH kutatása csaknem nyolcvan év magyar filmtermését ölelte fel, ezért tekintélyes különbségek mutatkoztak az alkotások nézőszámában is. Minél régebben készült egy film, annál több mozirajongó volt rá kíváncsi. Ennek inkább az volt az oka, hogy a hatvanas-hetvenes években még bevett gyakorlat volt, hogy egy-egy filmet akár hónapokig játszottak a filmszínházakban. Ennek megfelelően az 1949 és 1970 között gyártott hazai mozifilmek nézettségéhez semmit sem tudott hozzátenni a televíziós bemutatás, mi több, ezeket a filmeket a mozikban többen látták. A legnagyobb támogatást a 2010 és 2019 közötti produkciók mondhatják magukénak, esetükben negyvenkétszeresére nőtt a nézőszám – olvasható az NMHH összegzésében.