Rászálltak a Didi Chuxing-ra

Helyszíni kiberbiztonsági vizsgálatot indítottak a Didi Chuxing kínai közösségi fuvarszolgáltató ellen a kínai hatóságok, két héttel az után, hogy a vállalat ellen vizsgálatot rendelt el a kínai internetfelügyelet.

A kínai kiberbiztonsági hivatal internetes oldalán közzétett közlemény szerint a helyszíni vizsgálatot a központi kormányzat hét osztálya, köztük a közbiztonsági és a közlekedési minisztérium, az adóhivatal, valamint a kínai piacfelügyelet közösen végzi. A kiberbiztonsági hivatal július 2-án indított vizsgálatot a kínai Uberként is ismert Didi ellen a felhasználói adatok begyűjtésére vonatkozó előírások „súlyos megsértése” miatt. Az adatgyűjtésre a tárolásra vonatkozó szabályokat egy júniusban elfogadott, új törvény írja elő Kínában. A hatóság ezt követően július 4-én elrendelte a Didi mobilapplikációinak eltávolítását a Kínában mobiltelefonos alkalmazások letöltésére használt felületekről. Július 5-én pedig további, az amerikai tőzsdén nemrégiben jegyzett kínai vállalatok ellen is vizsgálatot indítottak. A két teherfuvarozó szolgáltatást nyújtó vállalat – a Yunmanman és a Huochebang -, valamint a Boss Zhipin nevű internetes állásközvetítő platform ellen irányuló vizsgálat célja a hivatalos közlemény szerint az adatbiztonsági kockázatok kiszűrése, illetve a nemzetbiztonság védelme.

A 2012-ben alapított, pekingi székhelyű Didi június végén jelent meg az amerikai tőzsdén, ahol 4,44 milliárd dollárhoz jutott részvénykibocsátással. A vállalat Kínában azóta piacvezetőnek számít, mióta 2016-ra kiszorította vetélytársát, a San Francisco-i székhelyű Ubert a kínai piacról. Az Uber ekkor eladta kínai üzletágát a kínai vállalatnak, részesedésért cserébe. Jelenleg az Uber 12,8 százalékos, a tokiói székhelyű Softbank Vision Fundja pedig 21,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a kínai vállalatban. A Didi jelenleg 15 országban – egyebek mellett Ausztráliában és Oroszországban – van jelen, évi 493 millió aktív felhasználóval és 15 millió sofőrrel rendelkezik. Az idén az első negyedévében a vállalat 837 millió dollár nettó bevételt jelentett.

Az utóbbi időben a kínai hatóságok egyre szigorúbb fellépést tanúsítottak a technológiai óriásvállalatokkal szemben, miután a szektor éveken keresztül gyors ütemben fejlődött az engedékeny szabályoknak, valamint a kínai piachoz hozzáférést nem kapó, külföldi vetélytársak hiánynak köszönhetően. Áprilisban az Alibaba kínai internetes kiskereskedelmi és technológiai óriásvállalatra szabott ki rekordösszegű – 18,2 milliárd jüanos (2,8 milliárd dollár) – büntetés a kínai piacfelügyelet, amiért a vállalat a versenyszabályokat megsértve visszaélt monopolhelyzetével.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

Már honlapblokkolással is védik a vásárlókat

vas júl 18 , 2021
A piacfelügyeleti törvény péntektől alkalmazható módosításainak köszönhetően még keményebben léphetnek fel a hatóságok a fogyasztók biztonsága érdekében. Növekszik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, veszélyes termék forgalmazása miatt már a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonható. A kereskedők többet tehetnek vevőik biztonságáért, mivel termékbiztonsági kockázat felderítésével mostantól nem kezdődik meg rögtön a […]
kosár

És még ez is...