Kötelező olvasmány munkaügyiseknek

Az álláshirdetések hiányosságai nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, ha egy vállalat nem találja meg a megfelelő szakembert a meghirdetett pozícióra.

Az álláskereső informatikusok közel egyharmada szerint bár egy évvel ezelőtt könnyebb volt it-állást találni, mostani elhelyezkedésüket nagyban megkönnyítené az is, ha a toborzási folyamat minden szakaszában jobban érvényesülnének olyan alapvető elvárások, mint a „tisztelet és kölcsönösség” – áll a No Fluff Jobs it-állásportál felmérésében.

Az it-álláspiacát vizsgáló tanulmány a régiónkra vonatkozó főbb megállapítása, hogy a jelentkezők 50,7 százaléka utasított vissza állásajánlatot a felvételi interjú alatt szerzett rossz benyomás miatt. Az álláskereső informatikusok 53,5 százaléka pályázott a jelenleginél magasabb szenioritású pozícióra, 49,4 százaléka pedig annak ellenére jelentkezett, hogy nem ismerte a szükséges technológiát. A jelöltek igen kritikusak az álláshirdetésekkel kapcsolatban is, leggyakrabban olyan információkat hiányolnak, mint a bérsáv (89 százalék), tájékoztatás a felvételi folyamatról (56 százalék), illetve a fejlődési lehetőségek (47 százalék). A munkaadók számára fontos jelzés a jövőbeli toborzási folyamathoz, hogy az álláskeresők elvárják a visszajelzést a toborzóktól, mégis csak elenyésző számban kapnak ilyen jellegű reakciót (7,5 százalék), holott több mint felük előzetesen megnézi az interneten megosztott véleményeket a munkáltatóról, ahol akár az erre vonatkozó negatív véleménnyel is találkozhat.

„Az informatikai állásra jelentkezők bő fele azért utasítja el az állásajánlatot, mert a felvételi eljárás során rossz benyomás érte őket. Ez azt jelenti, hogy több tucat átnézett önéletrajz, számtalan interjú és sok ember bevonása után a gondosan kiválasztott potenciális jelöltek felét el lehet veszíteni. Ennek elkerülése érdekében, ha a lehető legrövidebben kell összefoglalni, hogy mi az, aminek a sikeres toborzási folyamatot jellemeznie kell, az a tisztelet és kölcsönösség. Ennek a két értéknek minden szakaszban jelen kell lennie, az álláshirdetés feladásától a jelölteknek tett végső ajánlat kiküldéséig” – jelentette ki Magdalena Gawlowska-Bujok, az állásportál ügyvezetője (COO).

Az informatikusok elvárásai változatlanok

Bár az informatikai munkaerőpiac helyzete az elmúlt években sok meglepetést és fordulatot hozott, a magyarországi álláskeresők elvárásai változatlanok. Az első számú tényező, amit a jelentkezés előtt ellenőriznek (a válaszadók 68,7 százaléka említette), a vállalatnál használt és fejlesztett technológiák. A cég profilja, termékei és szolgáltatásai szintén fontos információ a jelentkezők számára ahhoz, hogy felmérhessék, értékeik és céljaik összhangban vannak-e a vállalati kultúrával és értékekkel.

E két szempont között kapott helyet a fizetések átláthatósága, ennek fontosságát az it-szakemberek 60,3 százaléka emelte ki. A kutatás arra is rámutatott, hogy az álláshirdetésekből leggyakrabban a bérsávok hiányoznak. Magyarországon a jelentkezők közel 89 százaléka vette észre a felajánlott fizetés összegére vonatkozó információ hiányát az álláskeresés során.

„A fizetésről szóló információ még mindig az az elem a hirdetésben, amelyet a jelentkezők a leggyakrabban hiányolnak. Mi több, a megkérdezettek 45,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem küld önéletrajzot olyan ajánlatokra, amelyekben nincs meg a fizetési tartomány. Reméljük, hogy azok a vállalatok, amelyek hezitálnak, hogy az átláthatóság kifizetődő-e, belátják, hogy a bérek eltitkolásával már az induláskor elveszítik a tehetségek közel felét, amit ekkora szakemberhiánynál nem engedhetnek meg maguknak” — tette hozzá Gawlowska-Bujok.

A felvételi szakaszokra vonatkozó információk mellett az informatikusjelöltek nagy jelentőséget tulajdonítanak az adott munkakörben rejlő fejlődési lehetőségeknek is, és majdnem a felüknek (47 százalék) feltűnt, hogy az álláshirdetéseknél kimarad ez az információ.

Rugalmas pályakezdés

Magyarországon is gyakori az a jelenség, hogy az informatikai állásra jelentkezők olyan pozíciókra pályáznak, amelyeknek nem vagy nem teljes mértékben felelnek meg. A jelentkezők több mint fele (53,5 százalék) elismerte, hogy a saját tapasztalatánál magasabb szintű szenioritást igénylő állásokra pályázott. Ez arra utalhat, hogy a pályakezdők számára nem áll rendelkezésre elegendő számú ajánlat, valamint arra, hogy a jelöltek tudatosan próbálnak szerencsét, és számítanak a munkáltatók rugalmasságára.

Elemezték az it-területen való elhelyezkedés nehézségét is a jelöltek szemszögéből. Az iformatikusok 36,5 százaléka szerint nehezebb állást találni, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a válaszadók 46 százaléka szerint a helyzet nem változott az elmúlt évhez képest.

Rossz benyomások, alacsony fizetés

A túl alacsony fizetés a leggyakoribb oka az it-iparban az állásajánlat elutasításának (65,5 százalék). Nagyjából 22 százalékának az álláshirdetésben szereplőnél alacsonyabb fizetést ajánlottak, és majdnem ugyanennyien túl magasnak ítélték a pozíció követelményeit. Az állásinterjúk során tapasztalt rossz benyomás miatt a válaszadó jelöltek 50,7 százaléka utasított el állásajánlatot. A harmadik leggyakoribb oka az elutasított ajánlatoknak a túl hosszú várakozási idő volt. 39,4 százalék ezért nem fogadta el az ajánlatot.

A magyar álláskereső informatikusok mindössze 7,5 százaléka állítja, hogy a felvételi folyamat után mindig kapott visszajelzést. Ezzel szemben majdnem harmada (31,1 százalék) a megkérdezetteknek ritkán kapott választ a toborzóktól, míg 5,3 százalék pedig soha. Azonban gyakran maguk az álláskeresők is megfeledkeznek a visszajelzésről: 20,3 százalékuk – saját bevallása szerint – soha nem adott visszacsatolást a toborzónak, míg 17,2 százalékuk mindig, 22,5 százalékuk pedig csupán néha.