Folytatódik a KiberPajzs

Az első évét ünneplő KiberPajzs együttműködés tapasztalatait konferencián összegezték az együttműködő felek. Bejelentették a KiberPajzs folytatását.

Hamis banki hívások, megtévesztő online kereskedelmi ajánlatok, hívószám-hamisítás (spoofing), visszahívásos telefonos csalás (wangiri), adathalász e-mailek: csak néhány azon megtévesztő cselekmények közül, amelyekkel ma már nap mint nap találkozhatunk. A digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése és visszaszorítása érdekében kötött megállapodást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, (NBSZ NKI) valamint az Országos Rendőr-főkapitányság „KiberPajzs” elnevezéssel 2022 novemberében. Az együttműködéshez később a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Államkincstár (MÁK), valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTNH) is csatlakozott.

A KiberPajzs azonban több mint kommunikáció

A program célja, hogy az ügyfelek, a hatósági és piaci szereplőkkel közösen, „golyóálló” védelmet alkossanak a digitális bűnözőkkel szemben. A KiberPajzs projekt keretében a kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatásáról széleskörű, összehangolt kommunikációs kampányokat folytatnak az intézmények és a piaci szereplők, valamint kommunikációs partnerként a Médiaunió Alapítvány (kiberpajzs.hu, akulcstevagy.hu).

A KiberPajzs azonban több mint kommunikáció. Az év során intenzív együttműködéssel zajlik a kiberbiztonsági hatósági, valamint a piaci folyamatok elemzése és továbbfejlesztése. Ezenfelül folyamatos a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztás és jógyakorlatok gyűjtése a minél erősebb és hatékonyabb pénzügyi kibervédelem megvalósításának céljából.

A 2023. december 31-ig aláírt első éves együttműködés tapasztalatainak összegzését követően a partnerek bejelentették a program folytatását.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke beszédében elmondta: a magyar banki és pénzforgalmi rendszer biztonságos, ám további cselekvést igényel az, hogy a pénzügyi visszaélések immár 72 százalékát az ügyfelek elleni adathalász támadások adják. A KiberPajzs ügyféledukációs programot ezért 2024-ben is hatékonyan folytatni kell. Jelentős siker, hogy az idén áprilisban megújított kiberpajzs.hu honlapot az elmúlt hónapokban 171 ezer fogyasztó – kétharmadában az egyik veszélyeztetett csoportnak számító 55 évnél idősebbek – kereste fel.

Az MNB nemrég adta ki a csalások banki kezelését célzó anti-fraud ajánlását, vizsgálta az online hitelfelvételekhez kötődő visszaéléseket, részt vesz az uniós és hazai jogalkotásban is (például a rendőrség és a bankok közötti forródrót kialakításában). A pénzforgalmat lebonyolító GIRO tulajdonosaként pedig egy Központi Visszaélésmonitoring Rendszert épít, amely a bankközi hálózatokon segíti majd a bankokat a visszaélések megelőzésében.

„A csalásmegelőzés és kezelés szabályainak továbbá gyakorlatának kialakításánál cél a fogyasztók védelme és a pénzforgalmi szolgáltatásokba vetett bizalom helyreállítása és növelése. Pénzügyeinket lehetőség szerint mindig odafigyelve, nyugodt körülmények között intézzük. Alapelv, ha megtörtént a baj, haladéktalanul cselekedni kell: azonnal értesítsük a pénzügyi szolgáltatónkat, számlavezető bankunkat és a nyomozó hatóságok munkáját is azzal segítjük, ha azonnal megtesszük ott is a lépéseket” – ezt már Túri Anikó, a GFM közigazgatási államtitkára emelte ki a beszédében.

Háromszáz kibernyomozó dolgozik éjt nappallá téve

Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány hozzátette: a rendőrség élharcosa a KiberPajzs kezdeményezésnek, hiszen látható, hogy emelkedik az online térben elkövetett jogsértések száma. A konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy sem az országos rendőrfőkapitány, sem a rendőri vezetők nem írnak fizetési felszólítást, így ha valaki ilyen tartalmú e-mailt kapna, az gyanakodjon, hogy be akarják csapni. Kitért arra is, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérülése, a vagyonvisszaszerzés a rendőrség bűnüldözési stratégiájának egyik alappillére, amely érvényesül az online térben elkövetett csalások esetében is.

Az ORFK 2023 őszén életre hívta a Mátrix Projektet, amely keretében országszerte háromszáz kibernyomozó dolgozik azon, hogy koordinálja és felderítse az online térben elkövetett bűncselekményeket. Az első hónap nyomozói munkájának vannak eredményei is, hiszen történtek már elfogások, gyanúsítások, több elkövető pedig letartóztatásba került. Jó a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszere, így esélyes a külföldi elkövetők felderítése is. Zárógondolatként üzent az elkövetőknek: „Ne dőljenek hátra, mert meg fogjuk találni őket!”

Biró Marcell, a SZTNH elnöke a konferencián tartott beszédében hangsúlyozta: „Magyarországon Hatóságunk látja el a digitális termékek kiberbiztonsági tanúsításának felügyeleti feladatait. Első körben az ún. IOT termékek (azaz valamely digitális hálózatra kapcsolt termékek) tanúsítási szabályait készítjük el. A rendelettervezetet november közepén egyeztetjük le az Európai Bizottsággal. Szükséges lefolytatni a műszaki notifikációs eljárást, amely várhatóan minimum 3 hónapot fog igénybe venni. A bevezetés megfelelő felkészülési időt biztosítva 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az Európai Unióban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet.”

Az NKI „fokozottan vadászott” a banki adathalász oldalakra

Kiss Csaba dandártábornok, a NBSZ főigazgatója arról beszélt, a szolgálat alapfeladata Magyarország szuverenitásának védelme, a nemzetbiztonsági kockázatok és kihívások elleni fellépés – napjaikban már a kibertérben is. A digitális dimenzióban elkövetett cselekmények egyaránt veszélyeztetik a szuverenitást és az állampolgárok biztonságát. Hozzátette: a digitális világ mindannapjaink szerves része lett, a vagyon elleni bűncselekmények nagy része „beköltözött” az online térbe, ezért nélkülözhetetlen és értékteremtő a magyar emberek biztonsága érdekében létrehozott KiberPajzs együttműködés, amelyben a szakszolgálat NKI végzi többek között edukációs kampányait. Elmondta azt is, a KiberPajzs keretében az NKI az elmúlt évben „fokozottan vadászott” a banki adathalász oldalakra, publikus adatbázisok felhasználásával, nyílt forrású keresésekkel keresték a magyar bankok nevével visszaélőket.

Bugár Csaba, a MÁK elnöke arról beszélt, az államkincstár 52 ezer milliárd forintért felel, idén több mint 30 százalékkal növelték ügyfeleik számát. Jelenleg 840 ezer ügyfelük van, ebből 540 ezren állampapírral rendelkeznek, és jó részük nyugdíjas, háromszázezren pedig babakötvénnyel rendelkeznek. A forgalom nyolcvan százaléka már a kibertérben bonyolódik, a számlanyitások egyharmadát az ügyfelek elektronikusan intézik. Hangsúlyozta: az államkincstár alapvető érdeke, hogy a rendszerei biztonságosak legyenek, ezért nagyon fontos számukra a kiberbiztonsgi tudatosság növelése és a megtakarítások védelme. Elmondta azt is, a csalók nem kifejezetten a kincstár rendszereit támadják, de ügyfeleit keresik, ezért fejlesztik a WebKincstárt és a MobilKincstárt a csalások megakadályozása céljából.

Már nincsenek táviratkihordók, sem bankrablók

Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára megszólalásában kiemelte, hogy a digitális korszakban már nincsenek táviratkihordók, megszűntek a bankrablók. Helyettük új kockázatok jelentek meg, a kibertér csalói, akik ellen leghatékonyabban az összefogással, a KiberPajzs programmal lehet védekezni. A Magyar Bankszövetség mint társalapító megerősíti, hogy a KiberPajzs program folytatásában elkötelezett, és ugyanezzel a lendülettel szervezi és koordinálja a jövőben is a széleskörű szakmai összefogást.”