December 28-án ünnepeltük az egyik legnagyobb hatású magyar tudós, Neumann János születésének 120. évfordulóját. A 2023-at névadója örökségének ápolásának szentelte.
A napokban lett volna százhúsz éves a napjainkban széles körben alkalmazott számítógépek működésének alapelvét megalapozó matematikus, Neumann János, akinek a gondolatai számos tudóst és művészt foglalkoztat mindmáig. Legendás volt humora, emlékezőtehetsége, széles körű tudományos érdeklődése és határtalan munkabírása. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) 2023-at a jubileumnak szentelte. A társaság által összeállított ünnepi oldal Kaleidoszkóp rovatában számos érdekességet tettek hozzáférhetővé a tudósról: Neumann-társszerzők és tanítványok hálózatát bemutató 3D infografikát, régi és új publikációkat, grafikákat, karikatúrákat, ismeretterjesztő videókat és 8-bites számítógépen futó sejtautomatát.
Neumann döntő hatást gyakorolt az első elektronikus számítógépek tervezésére, az általa leírt Neumann-elvek a modern számítógépek architektúrájának, konstrukciójának legfontosabb alapvetései. Az automaták elméletét továbbgondolva foglalkozott sejtautomatákkal, önmagukat reprodukáló gépekkel, és összevetette az elektronikus számítógépet az emberi agy működésmódjával. A kvantummechanika matematikai megalapozásával és a játékelmélet alapjainak lefektetésével a fizika és a közgazdaságtan is sokat köszönhet Neumann-nak. A tiszta matematikával foglalkozó, de gyakorlati kérdések, problémák megoldására is nyitott tudós, Robert Oppenheimer csapatában az atombombák, atomfizika matematikai problémáival is foglalkozott.
Neumann egy nagyon sokoldalú gondolkodó volt, és legfőképp: rendkívül jövőorientált tudós. Az elméletek gyakorlati hasznosíthatósága mélyen foglalkoztatta. Különösen érdekelték a meteorológia numerikus számításai, aktívan foglalkozott az emberiség klímára gyakorolt hatásával. A Financial Times nem véletlenül választotta az évszázad emberének 1999-ben: és bár a XX. század embere volt, már azokkal a kihívásokkal szembesített, amelyekkel a XXI. században kell megbirkóznia az emberiségnek — áll az NJSZT közleményében.
Interjúrészlet: Így emlékezett Neumannra Benoit B. Mandelbroot— Végül engedjen meg egy kérdést életének egy korábbi szakaszáról. Ön ismerte Neumann Jánost, aki idén harminc éve halt meg. Hogyan kerültek kapcsolatba? — Amikor doktori disszertációm írásakor a matematikai nyelvészet, „őrült témakörével” foglalkoztam, nem volt semmiféle segítségem, és nagyon magányosnak éreztem magamat. Fontosnak tartottam ezt a témát, de nem volt senki, akit példaképemnek tekinthettem volna ebben a munkában. Úgy gondoltam, hogy egyedül Neumann János lehet erre alkalmas, ezért amikor megszereztem a doktorátusomat, írtam neki, és arra kértem, hogy találkozhassak vele. 1953 májusában ez meg is történt. Szombati nap volt, amikor megkerestem a princetoni Korszerű Kutatások Intézetében, mert roppant elfoglalt ember volt. Hosszasan beszélgettünk, utána megkérdezte, akarok-e egy évet az intézetben dolgozni. Természetesen igennel feleltem, s ezért, mivel a tanév vége felé jártunk, személyesen intézte el, hogy állást kapjak. Rendkívül érdekes volt az intézetben eltöltött év, nagyon sokat tanultam Neumanntól, ő ismertetett meg a számítógéppel is. Alaposan meglepett, hogy még számára is igen nehéznek tűnt a téma, amellyel foglalkoztam. Ha az ember végiglapozza Neumann összegyűjtött munkáit, meglepő, hogy hányféle kérdéssel foglalkozott. Nem félt belevágni semmilyen témába, ha az felkeltette az érdeklődését. S ebben nem tekinthetem Neumannt példaképemnek, hiszen, bár magam is sokféle dologgal foglalkoztam, ezekről végül is kiderült, hogy gyökerük közös, és így engem valójában egyetlen dolog foglalkoztatott egész életemben. De Neumann nem is akart senki számára sem példaképpé válni, tanítványai sem igen voltak — magának való ember volt. Viszont életem egy kritikus szakaszában az ő példája nagyon sokat jelentett számomra. (Egyed László, Tudomány 1987/4) |
![[Valid RSS]](https://www.minuszos.hu/wp-content/uploads/logos/valid-rss.png "Validate my RSS feed")
