Dokumentumfilm készül Neumann Jánosról

Dokumentumfilm készül Neumann Jánosról A legpompásabb emberi elme címmel, amely a világhírű matematikus felfedezéseit és kontinenseken átívelő pályafutását mutatja be lánya, tudóstársai és tanítványai visszaemlékezésein keresztül.

A dokumentumfilm tudománytörténeti gyűjteményekben felelhető tárgyak és dokumentumok, valamint Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman apjával kapcsolatos személyes emlékei, és számos nemzetközi archív felvétel felhasználásával mutatja be a tudós budapesti, európai és amerikai életét, valamint legfontosabb felfedezéseit – idézi a film íróját és rendezőjét, Bertha Líviát a Nemzeti Filmintézet közleménye. A készülő film stábja Budapesttől Los Alamoson át Princetonig forgat, számos nemzetközi hírű magyar és amerikai tudós közreműködésével.

A legpompásabb emberi elme producere Lajos Tamás, operatőre Szepesi Dávid, hangmérnöke Cziczó Dániel, vágója Duszka Péter. A film zenéjét Dózsa Péter szerzi. A dokumentumfilmet várhatóan 2024 tavaszán, a Tavaszi Szél Doktoranduszok Országos Szövetségének Konferenciája keretében láthatja először a magyar közönség.

Neumann a XX. század első felének világhírű magyar származású tudósa, aki elsőként ismerte fel, hogy a matematika a számítógéppel kiegészülve megváltoztathatja a világot. Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt az öt legendás tudós közé tartozott, akik az atomfegyver kifejlesztésének szigorúan titkos programján, a Manhattan-terven dolgoztak. A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a XX. század tudománytechnikai fejlődését. Politikai szerepet is vállalt, Dwight D. Eisenhower amerikai elnök stratégiai tanácsadójaként is dolgozott 53 éves korában bekövetkezett haláláig.

Neumann kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Berlinben és Zürichben folytatta, majd meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahol haláláig élt és dolgozott.

A -szerk- véleménye: Senki sem tökéletes

Márciusban könyvet adott ki a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Idézhető Neumann János címmel. Sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e recenziót a kötetről, de mivel nem akartam megbántani a kiadvány megjelentetése körül bábáskodókat, letettem erről. Alább a műben lévő sok, közhelyes vagy épp semmitmondó Neumann citátum mellett két megdöbbentő részletet idézek, amelyek szerint Neumann a zsenialitása ellenére nem csak felelőtlen, de gyáva ember is volt.

„Neumann Jánostól kaptam egy fontos gondolatot, hogy nem kell magamat felelősnek éreznem a világunkért. Tanácsa nyomán erőteljes szociális felelőtlenség alakult ki bennem, ami hozzájárult ahhoz, hogy boldog ember lehessek. Neumann volt az, aki eredetileg elültette bennem aktív társadalmi felelőtlenségem magját.” A kiadványból nem derül ki, hogy kinek adta Neumann ezt a csodás gondolatot, az idézet melletti képen Richard Feynmannal és Stanisław M. Ulammal szerepel együtt.

A kötetben található életrajz szerint „Neumann alkatánál fogva nem volt harcias kiállású, de csodálta ezt a belőle hiányzó tulajdonságot másokban, és felnézett azokra, akik sugározták az erőt, és befolyásolták a történéseket. Imponált neki a kemény kiállás, a könyörtelenség, tulajdonságok, amelyekkel nem rendelkezett. Kerülte az ellentéteket, és nagyon különbözött Szilárd Leótól és Teller Edétől, viszont hasonlított Kármán Tódorra, ha csak a többi „marslakó” tulajdonságaival hasonlítjuk össze. Nem kereste a vitát, nem szeretett vitatkozni, a felszínen meghátrált az erővel fellépő partnerekkel szemben…”