Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ben közzétett digitális egységes piaci stratégia értelmében 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében. A jogszabályi változások jelentős része már tagállami szinten is megjelent. A cél az információs technológiák és a digitális világ „akadálymentesítése”, az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása a gazdaság növelése érdekében. Az EB álláspontja szerint ugyanis az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket és az USA-hoz képest lassan reagál az adatforradalomra. A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Data-hoz és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az EU-n belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Data-ból táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.
Next Post
Tavaly adathalászat miatt fordultak a legtöbben az NMHH-hoz
ked febr 12 , 2019
Adathalászattal kapcsolatban fordultak tavaly a leggyakrabban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline (IH) jogsegélyszolgálatához – mondta Takách-Batta Zsuzsanna, a hatóság kommunikációs igazgatója. Az igazgató elmondta, az interneten jogtalanul megosztott képek és videók vagy akár szöveges tartalmak ellen lépnek fel februári kampányukban, hogy tudatosítsák a jogsértés tényét, illetve […]
