Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen

űrhajó hőszigetelésNemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem (DE) természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló 3 millió eurós összköltségvetésű programban.

A DE közleménye szerint az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint 90 százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. Az aerogélek hasznosítása, felhasználási lehetősége rendkívül sokszínű, alkalmazzák például gyógyszerhordozóként és szigetelő rétegként is. Az egyetemen építettek egy, a legmodernebb elvárásoknak is megfelelő kísérleti üzemet, ami alkalmas arra, hogy technológiai fejlesztésekhez előállítsanak aerogéleket – közölte Fábián István egyetemi tanár megjegyezve, hogy a kutatócsoport 2019 óta együttműködik a Német Légügyi és Űrkutatási Központtal (DLR), felkérésükre vesznek részt a nemzetközi projektben. Ebben a feladatuk, hogy űreszközök hőszigeteléséhez speciális polimer aerogéleket fejlesszenek és gyártsanak.

Kalmár József projektvezető hozzátette: a decemberben fellőtt James Webb űrtávcsövet a napsugárzástól hőpajzs védi, amelyet a NASA készített. A projekjük egyik célja, hogy ezt reprodukálják szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével. Ezek kilencven százaléka levegő, a maradék pedig rendkívül kemény és ellenálló műanyag. Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így lesz belőle hőpajzs. Az aerogélek emellett rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által dedikált stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól vagy Kínától – ismertette Kalmár.

A közlemény kiemeli: a projekt megvalósításán kilenctagú konzorcium dolgozik, a DLR, az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat Európa legnagyobb űreszköz (rakéta, műhold, modul) gyártója. A projektben mintegy hatvan szakember dolgozik majd, a Debreceni Egyetemről négy kutató vesz részt a munkában, elsősorban doktori fokozattal rendelkező vegyészek és vegyészmérnökök. A három évig tartó program novemberben kezdődik, összköltségvetése hárommillió euró. Amennyiben a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is – írták.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Spórolós tippcsokor III.: Időjárás-jelentés bárhol, bármikor

vas aug 14 , 2022
Attól, hogy aktív internethasználókká válunk, még nem kell egész nap a kijelző vagy a képernyő előtt gubbasztanunk. Sőt, az online megoldások közül sok nemhogy időrabló, de időt is spórolhatunk vele. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság összegyűjtött néhány olyan megoldást, amit érdemes lehet megszívlelni. Nem kell megvárni a híradó időjárás-jelentését […]
időjárás