Euclid indítása: élő adással jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló

Az Európai Űrügynökség (ESA) egymilliárd galaxist feltérképező, Euclid nevű műholdját a tervek szerint szombaton, magyar idő szerint 17:11-kor bocsátják fel a floridai Cape Canaveral űrközpontból. Az indítás alkalmából a Svábhegyi Csillagvizsgáló YouTube-csatornáján élő közvetítés látható a küldetés magyar résztvevőinek közreműködésével.

A Euclid-küldetés célja a sötét anyag és a sötét energia természetének megértése, amihez az égbolt egyharmadáról készülnek majd kiváló minőségű térképek milliárdnyi galaxis térbeli eloszlásáról. A közlemény szerint a Euclid űrtávcsöve két, egyenként is ambiciózus, de alapvetően különálló kutatási módszer kombinálásával olyan kérdésekre keresi majd a választ, mint hogy milyen sebességgel tágul az univerzum, mi a galaxisokat körülvevő sötét anyag eredete, valamint, hogy hogyan kell elképzelni a világegyetemet napjainkban gyorsítva tágító, az üres térben lakozó sötét energiát.

Különlegessége, hogy képes nagy felbontású és kivételesen mély képeket készíteni egymilliárd távoli galaxisról, amiből a sötét anyag minden eddiginél nagyobb kétdimenziós térképe is rekonstruálhatóvá válik a galaxisok alakjának apró torzulásaiból. Emellett kiemelt cél még 35 millió kiválasztott galaxis távolságának pontos megmérése egy háromdimenziós térkép megalkotásához, amelyből a sötét energia esetleges időbeli változására lehet majd következtetni, új tartományban tesztelve ezáltal Albert Einstein általános relativitáselméletét.

A Csillagászat.hu szakportál korábbi cikke szerint az űreszköz a kilövést követően egy hónapos út végén éri el a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő L2 gravitációs egyensúlyi pontot. Az L2 ponthoz történő megérkezés és néhány hónapos kalibrálás után a Euclid elkezdi az égbolt 36 százalékát lefedő felmérést. Mindössze két nap alatt az égboltnak akkora területét fogja átvizsgálni, amekkorát a Hubble-űrtávcső több mint három évtized alatt. Becslések szerint tízmilliárd galaxist, csillagot és naprendszerbéli objektumot fog rögzíteni, új vizsgálható célpontokat azonosítva a James Webb-űrtávcső és a nagy földfelszíni teleszkópok számára. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a Euclid-projekt megtervezéséhez és megvalósításához összesen több mint ezer mérnök és kutató járult hozzá, és a tizenkét évig tartó felkészülésből magyar szakemberek is kivették a részüket.

A kollaboráció munkájában 2017 óta vesz részt Kovács András, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója, valamint Szapudi István (University of Hawaii) is, akik ezen a nyáron a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vendégkutatói programjának keretében már meglévő szimulációs módszerek pontosításán túl a legelső Euclid-adatok elemzésével is foglalkoznak majd. A NASA bolygókutató intézetében, a kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryban (JPL) Euclid-szimulációkon dolgozó Rácz Gáborral is együttműködve a két magyar kozmológus a szakterületüknek számító legnagyobb galaxisstruktúrák azonosításán dolgozik majd milliárd fényéves skálákon. Ezáltal vizsgálható lesz a sötét energia kozmikus taszítóhatása a legextrémebb, több ezer galaxist számláló szuperhalmazokban és galaxisokat csak elvétve tartalmazó úgynevezett void régiókban is, ami a 2022 decembere óta működő MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet kutatócsoport fő célja is egyben.

Az adatgyűjtést hat évig tervezi fenntartani a kollaboráció, és számos izgalmas felfedezés várható nem csupán a sötét univerzum kapcsán, hanem például a galaxisok központjaiban lévő milliárd naptömegű fekete lyukak vagy a galaxisok morfológiájának évmilliárdokra visszanyúló tanulmányozásából is. Az élő közvetítés során az esemény házigazdájaként a CSFK demonstrátora, Szabó Olivér Norton beszélget majd Kováccsal, míg a Euclid kilövését Floridában személyesen megtekintő Szapudi a helyszínről jelentkezik majd be.