Nem elég, hogy kevesen vannak, ráadásul inkább külföldre dolgoznának a magyar informatikusok

home officeNem akarnak visszatérni az irodákba a hazai szakemberek, 93 százalékuk választja a távmunka valamelyik formáját.

Egy magyar informatikusok körében készült friss felmérés eredményei szerint a hazai it-szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók számukra jelenleg lehetővé teszik. Ezért egyre többen fontolgatják, hogy külföldi munkáltatónak dolgozzanak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként. A külföldi cégek leginkább a magasabb fizetések, érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt vonzóbbak a „virtuális kivándorlást” fontolgató informatikusok számára a hazai vállalatoknál.

Míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62 százaléka kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13 százalékra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37 százalékra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7 százalékról 5,8 százalékra nőtt. Megnégyszereződött (28,5 százalékra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93 százalék) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze három százalék szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37 százalékos aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24 százalék), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).

Rugalmasságuk miatt is vonzóbbak lehetnek a külföldi munkáltatók

Az informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18 százalék tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő tíz évben széles körben elterjed.

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben. Ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomádként való munka a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését.

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó it-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.
Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az it-szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Digitális: néhány évi munka segíthet mérsékelni az aszálykárokat

csü aug 18 , 2022
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében. A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai […]
aszály