Nem akar műszakban fizikai munkát végezni a magyar

4
Ottó Csaba
Ottó Csaba

Az alább idézetteket sajtóközleményként kaptuk, amelyben Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége alelnöke, az Év vállalkozója mondja el a munkaerőpiacról a véleményét.

„Napjainkra Székesfehérváron eljutottunk odáig, hogy kijelenthetjük: gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Vannak olyan szegmensek, olyan munkavállalói csoportok, akik munkaadói szempontból nem preferáltak. Az ő elhelyezkedésük továbbra is nehézkes, de a műszakban végzendő fizikai munkát vállaló emberek elfogytak. Nincsenek már olyan rétegek, akiket aktivizálni lehet, ha új jelentkező érkezik vagy friss belépő a munkaerőpiacra vagy a jelenlegi munkahelyével nem elégedett és váltani szeretne. Ez azonban nem pótolja a meglévő munkaerőhiányt – mindössze a fluktuációt növeli. Kijelenthetjük, hogy a válság a munkaerőpiacon köddé vált. Az észak-dunántúli termelő cégek, tapasztalataink szerint fejlesztenek, építenek, beruháznak… És szembesülnek azzal, hogy eddig 8-10-12 főből tudták kiválasztani a számukra legmegfelelőbb munkaerőt addig most az adott (piacképes) munkavállalónak van 2-3 választási lehetősége, hogy elhelyezkedjen. Megszokott metodika volt ez eddig is a hiányszakmákban dolgozóknál, de most nem informatikusról vagy CNC programozóról, de még csak nem is AWI/AFI hegesztőről beszélünk, hanem betanított munkásokról. A hazánkban évek óta sulykolt túlképzés megmutatja eredményét egy egyszerű összehasonlításban is: míg egy képzettséghez nem feltétlenül kötött ügyfélszolgálati pozícióra napi 130-150 pályázat érkezik, addig elmondható, hogy szintén képzettséghez nem kötött gyári munka esetében jó ha a tizedannyi jelentkezés befut. Kijelenthető, hogy eljött a HR szolgáltatók, személyzeti tanácsadók ideje, mivel a tapasztalatuk és új utakon járó keresési módszereik segítsége nélkül a következő néhány év munkaerőínsége nem orvosolható.”

 

Az alábbi kérdésekre kértünk választ Ottó Csabától.
– Egyetért-e azzal, hogy az elmúlt években kitántorgott 500 ezer magyar hiánya is okozza az általa említett problémákat?
– Miért gondolja, hogy túlképzettek a magyar munkavállalók?
– Miért baj az, hogy bizonyos pozíciókra, mint állítja, csak 13-15 állástalan verseng?
– Véleménye szerint mikor jönnek rá a munkaadók, hogy az alulfizetett, alulmotivált munkaerő is okozza a versenyképességük csökkenését?

A válaszok
A cikk a betanított munkára jelentkező és azt hosszú, középtávon végző emberekről szól. Azt, hogy ezen munkaerő létszámát hogyan befolyásolja a külföldön dolgozók létszáma, ezt nem tudjuk megítélni, mint ahogyan azt sem, hogy a nyelvtudás mennyire befolyásoló tényező. Mi épp most olyan embereket toborzunk partnereink részére, akiknél ez nem elvárás. A 2009-10-ban a válság elmélyülésekor volt jellemző az, hogy azon kevés vállalatnál, ahol volt felvétel, ott a munkáltató választhatott 10-15 jelölt közül – még egyszer hangsúlyozva, hogy operátori, betanított munkáról beszélünk (!). Jelenleg, aki vállal ilyen jellegű munkát: választhat két-három lehetőségből az adott térségben/városban. Ez természetesen nem oldja meg azon álláskeresők munkához jutását, akik egyműszakos irodai, adminisztratív munkahelyet keresnek. Véleményem szerint a munkáltatók már rájöttek, hogy az alulfizetett munkaerő és ez által bekövetkezett fluktuáció is okozza a versenyképességük csökkenését, de a válság alatt, után az előremenekülés és akkori piacszerzés és árkialakítás (ár alatti vállalkozás, túlzott kockázatok bevállalása) nem teszi lehetővé, hogy a béreket érdemben rendezni tudják.

4 thoughts on “Nem akar műszakban fizikai munkát végezni a magyar

  1. Félezer fő betanított munkás képzése után talán tapasztalati képletként elfogadható: a képzettek 70-80%-a csakis a megélhetési támogatásra, egyéb juttatásokra hajt. Kifogást keres ha meg kell fogni a szerszámot, az önérzete az egeket veri. Kb 10-20% folyamatosan képzés közben is keresi a munkalehetőséget, ők el is fognak helyezkedni. 0-10% pedig ténylegesen tanulási szándékkal jön, és több kevesebb sikerrel ellenáll a 70-80% rettenetes lehúzó elkedvetlenítő hatásával szemben. Mivel a 70-80%-nak nem a fizikai állapota rossz, (bár kevésbé tűnnek kitartónak, mint a 20 évvel ezelőtti korosztályok), nyilván valami mentális állapot, vagy környezeti hatás teszi ezt a végeredményt. Gyuszikának is biztos van igazsága (lásd lenn), hogy a rabszolgatartás (értsd: egyenetlen elosztás) is vastagon belejátszott a helyzet kialakulásába, de az is, hogy 20 éven keresztül leromboltuk a szakmunkásképző iskolákat, kifosztották a műhelyeket (pl: szakácsképzés tankonyha nélkül,) Felépíteni valamit pedig általában hosszabb idő, mint lerombolni. Nem vagyok optimista.

  2. Tárgyiasitva.Van egy teherautomautom. Mindene kivan.

    Lefényeztetem…papirjait elintézem, megtankolok, veszek fel logisztikust fuvarmenedzsert… de a motorra nem marad. Van munka.. tele az autó… ez a mocsok meg nem megy…. nahát…..

  3. Nos, minimálbérért, alapban napi 10-12 órát dolgozva, (különbözet zsebbe fizetve) – nem csoda. Ez ma már nem alternatíva… Aki tehette valóban elment. Egyébként, ha valakit érdekel: központifűtés-szerelő és asztalos végzettséggel, valamint 5 éves rézműves gyakorlattal állást keresek,( elvárás: nettó 1100 Ft-os órabér, (teljesen bejelentve, és max: havi 180 munkaóra). Várom az ajánlatokat!

  4. Menjen el ez az okos sok műszakban gürcölni nulla pénzért, amit a cégük meg lenyúl. Mi szükség munkaerő-rabszolgatartó cégekre?!? Ha van munka, akkor van, ha nincs, akkor nincs. Az ember megtalálja, és nem nyúlják le a fizuk egy részét. Bezáratnám ezeket!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

A bűnözők kedvence lett a Facebook

csü jún 26 , 2014
A Facebook nem csak a felhasználók között népszerű. A felhasználói adatok lopására szakosodott bűnözők kedvenc célpontjai között még mindig a Facebook áll az első helyen. 2014 első negyedévében a hamis weboldalak az esetek 10,85 százalékában a Facebook felületét másolták le. Csak a hamis Yahoo oldalak okoztak több adathalász riasztást, megelőzve […]
Facebook

Friss, ropogós