Nagy-Britannia kiadja az Egyesült Államoknak Assange-ot

Engedélyezte Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak Priti Patel brit belügyminiszter.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójának évek óta húzódó kiadatási ügyében hozott döntés közvetlen előzményeként a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága még áprilisban elrendelte Assange kiadatását. Ehhez Priti Patel személyes jóváhagyására is szükség volt. A londoni belügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint Patel aláírta a kiadatási végzést. A tárca illetékese szerint a kiadatás „nem összeegyeztethetetlen” Assange emberi jogainak védelmével. A brit kormány meggyőződése szerint a WikiLeaks alapítója az Egyesült Államokban is megfelelő bánásmódra számíthat.

A WikiLeaks pénteki közleménye szerint azonban „komor nap virradt a brit demokráciára és a sajtószabadságra” azzal, hogy London engedélyezte Assange kiadatását. Assange-nak továbbra is van fellebbezési lehetősége. Ügyvédei 14 napon belül jogi úton megtámadhatják a kiadatási rendelkezést. A WikiLeaks szerint benyújtják a fellebbezést. Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.

Az ausztrál állampolgárságú, 51 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem félmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A WikiLeaks-portál alapítóját védői szerint az Egyesült Államokban mindezek alapján akár 175 év börtönre is ítélhetik. Tavaly januárban a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.

Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen. Azzal az érveltek, hogy Assange-nak nincsenek olyan mentális problémái, amelyek megakadályoznák kiadatását, és megfelelő általános állapotban van ahhoz, hogy alávesse magát a további jogi eljárásnak. A londoni felsőbíróság decemberben helyt adott az amerikai fellebbezésnek, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést. A westminsteri magisztrátusi bíróság áprilisi végzése, amelyet a brit belügyminiszter jóváhagyott, e döntés formális megerősítése volt.

Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Három éve azonban a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával. Igaz a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak.

Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet. Az Egyesült Államok jogi képviselői azzal érvelnek, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat.