Low-code: Van segítség a magyar cégek digitalizációjára

StylersMiközben az országok versenyképességét befolyásoló tényezők között ma már kritikus helyen szerepel a gazdaság és társadalom digitális fejlettsége, hazánk rendre csak hátulról szemléli az élbolyt az európai rangsorokban (lásd DESI). Pedig van megoldás.

Kulcsfontosságú, hogy a magyar cégek is csúcssebességre kapcsoljanak a digitalizáció terén, az ehhez szükséges szakértelem bevonása azonban továbbra is nagy kihívást jelent. A legfrissebb iparági becslések szerint két éven belül 26 ezer fős munkaerőhiány lesz az informatikai szektorban, melyet most tovább súlyosbít a kisadózó vállalkozásokat érintő szigorítás is. Igazi 22-es csapdájába kerülhetnek a hazai vállalkozások, melyek világosan látják, hogy a talpon maradáshoz fejleszteniük kell digitális stratégájukat és felkészültségüket, azonban nem találnak ehhez megfelelő, elérhető árú szakértelmet és szolgáltatásokat. Mivel a tartós és növekvő igények miatt egyre mélyülő munkaerőhiány világszintű problémává vált, hamar előtérbe kerültek az ún. low-code megoldások, melyekről a Gartner már 2020-ban megjósolta, hogy óriási jelentőséggel bírnak majd a vállalatok informatikai gyakorlatában a következő évtizedben.

Az „alacsony kódú” fejlesztés lényege röviden az, hogy minimális manuális kódolással lehessen készíteni és bevezetni üzleti alkalmazásokat. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az előre programozott modulokból már junior szaktudással vagy technológiai ismeretekkel is összeállítható egy egyszerűbb program, a szenior fejlesztőknek pedig elegendő az összetettebb funkciókra koncentrálniuk – mindezzel jelentősen csökkenthetőek a költségek és a projektidő is rövidül.

„Fontos azonban eloszlatni a félreértést, hogy a low-code és a no-code szinonímák lennének. Valóban egyre szaporodnak az olyan platformok, melyekkel kezdetleges informatikai tudással is alkothatók programok (ez lenne a no-code), de ezekkel csupán egyszerű automatizmusokra képesek a vállalatok. Ahhoz, hogy egy alkalmazás vagy rendszer valóban hatékonyan szolgálja a szervezet egészét, átfogó szemléletre és magasabb szintű szaktudásra van szükség. Vagyis ezek a megoldások minden oldalról (üzleti és fejlesztői) segítik a digitalizációs törekvéseket, hiszen növelik a hatékonyságot a költségek, az időtényező és az erőforrás- felhasználás szempontjából is, de a programozói szakértelmet nem helyettesíthetik” – mondja Gönczy Gábor, a vállalati digitalizációs megoldásokat kínáló, hét főt foglalkoztató (lásd illusztrációnkat) Stylers Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

Az új technológiai megoldások felismerése és adaptálása mellett azt is fontos felmérni, hogy mikor lehet szükség erőforrás-kihelyezésre a belső szaktudás kiegészítéseképpen. Bizonyos speciális applikációk és rendszerek fejlesztése során különböző, széles skálát felölelő szakmai és soft skill-ekre, kompetenciákra lehet szükség, melyeket a fent említett kihívásokkal küzdő toborzók nem, vagy csak rendkívül idő- és költségigényesen tudnának biztosítani. Egyre több cég él emiatt a „team augmentation”, avagy a kiterjesztett-kibővített csapatok alkalmazásának lehetőségével, hogy a házon belül dolgozó fejlesztők mellé egy gondosan összeválogatott, kölcsönzött csapat munkáját is igénybe vehessék.

„Ez nem csupán olcsóbb megoldás, mint a toborzás vagy az új adózási szabályok miatt drasztikusan dráguló szabadúszó munkaórák kifizetése, de az adminisztrációs terhek is csökkenthetők, sőt, az üzleti életben oly fontos rugalmasság, gyors reakciókészség is biztosítható általa. Nem utolsó sorban: a kódolói készségeket a csapatot kölcsönző cég biztosítja, így a megbízó maradéktalanul a termékre, vagyis a kitűzött üzleti célok elérésére koncentrálhat” – magyarázza Gönczy.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Next Post

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

hét aug 8 , 2022
Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket “rá lehet venni” arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található – írta a The Guardian. Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket […]
egér embrió