Kóspál és társai IOP-díjat kaptak

Kóspál Ágnes, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadójaKóspál Ágnes, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) kutatója volt az egyik társszerzője annak a tanulmánynak, amely elnyerte az Institute of Physics (IOP) Publishing kiadó 2023 Legtöbbet Idézett Cikke díját.

A díjat a kiadó folyóirataiban 2020-2022 között megjelent, legtöbbet idézett cikkek legfelső egy százalékába tartozó publikációk kapják, amelyek között idén először ismertek el észak-amerikai kutatók vezetésével készült cikkeket. A díjazottak egyike Kevin Flaherty (Williams College, USA) tanulmánya, amelyben egyesült államokbeli, kínai és magyar kutatók a csillag körüli korongok egyik legfontosabb, ugyanakkor legnehezebben megfogható tulajdonságát, a turbulenciát vizsgálták. A fiatal csillagok körüli anyagkorongok az exobolygórendszerek szülőhelyei. A korong anyagának turbulenciája megszabja, mennyire tudnak a porszemcsék összetapadni, hogy egyre nagyobb testeket, bolygókezdeményeket és végül bolygókat hozzanak létre, majd a létrejött bolygók pályájának alakulását is befolyásolja. A turbulencia tehát a bolygókeletkezés számos modelljében kulcsfontosságú tényező, azonban csak kevés bolygóképző korong esetében sikerült közvetlenül meghatározni.

A kutatók az Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array (ALMA) rádióantenna-rendszerrel készítettek méréseket három fiatal csillag, a DM Tau, az MWC 480 és a V4046 Sgr körüli korong gázanyagáról. A felvett adatokban a szén-monoxid-molekula színképvonalának kiszélesedését vizsgálták, ebben kerestek turbulenciára utaló jeleket. Eredményeik szerint a DM Tau korongjában mérhető erősségű a turbulencia. A másik két csillag korongjában azonban annyira gyenge a turbulencia, hogy a mostani mérésekkel kimutathatatlan. A csillag körüli korongok vizsgálata az ALMA-val a CSFK CSI Kóspál vezette kutatócsoportjának egyik fő témája. A kutatócsoport vezetője elmondta: az ALMA kivételes érzékenysége és finom frekvenciafelbontása tette lehetővé, hogy a turbulencia alig észrevehető hatását sikerült kimutatni az egyik korongnál. Ezzel a DM Tau egyike azon kevés korongoknak, ahol a turbulencia mértékét sikerült meghatározni — mondta Kóspál.

A szakirodalomban fellelhető vizsgálatok többségében csak felső határt tudnak adni a turbulens mozgások sebességére, ami arra utal, hogy a legtöbb korongban gyenge a turbulencia. A DM Tau esetében talált erős turbulencia kapcsolatban lehet a korongot érő erősebb ionizáló sugárzással, az erősebb mágneses térrel vagy a csillag fiatalabb korával a többi vizsgált rendszerhez képest.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Next Post

A Gloster a standard kategóriába kerül

ked jan 23 , 2024
ShareTweetPinShareÚjabb céggel bővül a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) standard piaca; január 26-án már ebben a kategóriába forognak a jelenleg az Xtend piacon jegyzett Gloster törzsrészvényei. A társaság közleménye szerint a BÉT jóváhagyta a társaság kérelmét és felvette a terméklistára a Gloster Infokommunikációs Nyrt. papírjait. A tőzsdei kereskedés a társaság 18 176 440 […]
Gloster

És még ez is...