Fenntarthatóság: nagy a visszaesés

Nincs olyan ágazata a magyar gazdaságnak, amelyben ne rosszabb eredményt mutatott volna ki a K&H fenntarthatósági indexe, mint egy évvel korábban.

„2023 első féléve bizonyosan nem a környezeti lábnyom csökkentésére tett erőfeszítések miatt vonul be a gazdaságtörténetbe” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, aki szerint a kedvezőtlen konjunktúra megakasztotta a lassan beinduló folyamatokat. A félévente elvégzett kutatás eredményeiből képzett K&H fenntarthatósági index fél év alatt 40 pontról 38-ra csökkent – visszatért tehát oda, ahol 2022 első félévében, az első felmérés idején is volt.

A szolgáltatás még tartja magát

A 2023 első félévi adatok alapján megállapítható, hogy nincs olyan szektora a gazdaságnak, amely kitűnne a többiek közül. Mindegyik ágazatban kis mértékben csökkent az index értéke, a szolgáltatásokat kivéve minden más ágazatban számottevő mértékben. A kereskedelmi szektor figyelmének középpontjában bizonyosan nem a fenntarthatóság áll: harmadik féléve rendre a legalacsonyabb pontszámot produkálja. Ezúttal a „futottak még” 37 pontos eredményéből dolgozott le további kettőt. Csakúgy, mint az ipar (építőipar), amelyik csak annyival jobb, hogy mindezt 41-es pontos egyéni csúcsáról érte el. A féléve még 42 százalékkal „dobogós” mezőgazdaságban is három ponttal csökkent az index értéke.

Egymást alulmúló mutatók versenye

Érdekes játék összevetni az indexet alkotó ágazati alindexek eredményeit. A mezőgazdaságban például nem csupán az összteljesítmény ért el a korábbiaknál rosszabb mutatót, de a fenntarthatósághoz való hozzáállás („attitűd”) alindexe is bezuhant (70 százalékról 63-ra). Igaz, a „mérés és auditálás” hét százalékot növekedett, de még így is csak a 18 százalékot tudta elérni.

A szolgáltatás jelenleg a „stratégia” alindexben a legtöbb százalékot (35) elért ágazat, míg jelentősen rontott az „attitűd” és a „CSR (Corporate Social Responsibility)” területén. Az ipar és a kereskedelem láthatóan erősített a „CSR” területén, különösen utóbbi. A kereskedelmi ágazatnál ugyanis a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységek „kilőttek” (36 százalékról 49-re). „Nyilván ezzel kompenzálják az egyébként nem túl jó eredményeiket” – jegyezte meg a K&H fenntarthatósági szakembere, aki azért bízik abban, hogy egy későbbi, kedvezőbb gazdasági konjunktúra ismét a vállalatok figyelmének középpontjába állítja a fenntarthatóság ügyét.