Megkérdőjelezhető az az európai uniós javaslat, hogy automatikus ujjlenyomatvételi rendszert és arcfelismerő szoftvert alkalmazzanak az illegális bevándorlókon és a menedékkérőkön.
Az európai adatvédelmi biztos (EDPS), Wojciech Wiewiorowski úgy véli, nincs bizonyíték arra, hogy az uniós rendelettervezetben előirányzott intézkedések valóban indokoltak lennének. „Aggasztónak tartom a hatásvizsgálat hiányát, tekintettel a szóban forgó biometrikus adatok érzékeny természetére és arra, hogy veszélyeztetett menekültek is érintettek lehetnek” — jelentette ki a biztos. Véleménye szerint ez gyakorlat nem képezhet precedenst a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogokra hasonló hatással bíró jövőbeli jogszabályok számára.
Wiewiorowski elismerte, hogy az emberkereskedelem elleni harc fontos célkitűzés, amely indokolhatja akár az egyén alapvető jogainak korlátozását is, azonban felhívta a figyelmet az „arányosság” szükségességére. „A jogszabálytervezet túlságosan homályosan fogalmaz a biometrikus adatok gyűjtésének és felhasználásának hatásait illetően” – hangsúlyozta. Az EDPS igazgatója szerint olyan mechanizmusokat és egyértelmű, kötelező erejű szabályokat kell létrehozni, amelyek megfelelő biztosítékokat nyújtanak az egyénekre jelentett kockázatok mérséklésére.
Az uniós tagországok és az Európai Parlament politikai megállapodást értek el az új migrációs és menekültügyi paktumról. A paktumban rögzített öt jogszabály érinti a menedékjog és a migráció kezelésének minden szakaszát, kezdve az illegális bevándorlók átvilágításától az EU-ba érkezésükkor, a biometrikus adatok felvételén, a menedékkérelmek benyújtásának és kezelésének eljárásán, valamint annak meghatározásán keresztül, hogy melyik tagállam felelős a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért. A jogszabályokat Brüsszelben szeretnék még idén, a júniusi európai parlamenti választások előtt az uniós jogrendbe ültetni.
